Egy elfeledett országgyűlés és zarándoklat

A második világháború végén hozzávetőlegesen egymillió magyar állampolgár (katonák, leventék, kitelepítettek, menekültek, koncentrációs táborból szabadulók) tartózkodott a széteső Harmadik Birodalom területén. Bár többségük hazatért, körülbelül 250 ezer fő az élethosszig tartó emigrációt választotta.

A menekült magyarok 1947. augusztus 20-án a bajorországi Altötting városában Szent István-napi zarándoklatot tartottak, amelyen 10 ezren vettek részt. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy olyan időszakban sikerült nagyszámú magyar tömegnek összegyűlnie, amikor a mindennapi alapvető szükségletek biztosítása is nehézségekbe ütközött és a menekültek többsége még táborokban lakott.

A zarándoklat keretein belül egy – titkos – országgyűlést is tartottak, amelyen körülbelül 50–60 1939-ben megválasztott képviselő vett részt, akik kisbarnaki Farkas Ferenc tábornokot, a menekült magyarság egyik legfontosabb vezetőjét, ideiglenes államfővé és kormányfővé választották. Az országgyűlés elsődleges célja az volt, hogy valamilyen módon fenntartsa a független magyar állam jogfolytonosságát és egyfajta emigráns-kormányként funkcionáljon, miközben Magyarországot a szovjet Vörös Hadsereg tartotta megszállás alatt.

„Az országgyűlés tagjai nem akartak egyebet, mint megőrizni a független magyar állameszmét, a magyar alkotmányosság, a magyar szuverenitás elvét, gondolatát és erkölcsi tartalmát, hogy mindezt egy jobb jövőre átmentse, annak töretlen folytonosságát fenntartsa és az abban rejlő erőit tisztán adhassa át a magyar népnek, minden fenntartás és haladék nélkül, mihelyt szabad országban, szabad népként veheti át tőle.”

(Az altöttingi országgyűlés résztvevőinek nyilatkozata)

Bár az országgyűlés nem nevezhető túl sikeresnek, nem kapott nemzetközi támogatást, és határozatai megosztották a politizáló menekültek is, a zarándoklat mérföldkőnek tekinthető a magyar emigráció életében. A második világháború pusztításai után első alkalommal tudott összegyűlni ilyen nagy számban a menekült magyarság. Méretében az altöttingi zarándoklathoz csak Mindszenty József bíboros 1975-ös mariazelli temetése fogható.

Források:

- Az altöttingi zarándoklat, 1947. augusztus 20. Szerk.: Kótai Zoltán. Herder, München, 1948.
- Farkas Ferenc: Az altöttingi országgyűlés. Mikes, München, 1969.