„This war was not made in Germany; but „Made in Germany” is the cause of it.”

„A [világ]háború  nem Németország terméke volt, de a „német termék” a háború okozója." – talán a legjobban így fordítható a címben található szöveg, amely egy amerikai újság hasábjain jelent meg az első világégés alatt.

1887. augusztus 23-án Nagy-Britanniában jogerőre emelkedett az a törvény (Merchandise Marks Act), amely kötelezte a német ipari termékek gyártóit, hogy áruikat a származási országot jelölő Made in Germany bélyegzővel lássák el. A britek a törvénnyel először a német termékek negatív színben való feltüntetését akarták elérni, de a valóságban pont ellentétes hatást értek el: reklámot csináltak a német gyártóknak. A Made in Germany jelzéssel ellátott áruk a minőségi termékek védjegyévé váltak, a kereslet pedig Angliában is fokozódott irántuk.

200904240641v_b1526_1896_edited-1.jpg

Made in Germany bélyegző 1896-ból. Forrás: http://www.steinmarks.co.uk/

Az első világháború előestéjére a Német Birodalom ipari kapacitása, termelése és exportja megközelítette Nagy-Britanniáét. 1914-re Németország széntermelése elérte Angliáét, vas- és acéltermelése pedig már két és félszer akkora volt! Az 1870-es évek átlagához képest a német kiviteli kereskedelem az 1910-es évekre 250%-al nőtt, míg a brit csak 85%-al. 1889-ben még csak 727, 1913-ban pedig már 1880 millió márka értékű áru áramlott Nagy-Britanniába a Német Császárságból. 
A címben megfogalmazott szöveg pont az ezen mutatók tükrében előrejelezhető konfliktusra mutat rá: a modern, feltörekvő, gyorsan és dinamikusan fejlődő Német Birodalom Made in Germany jelzéssel ellátott termékeivel egyenrangú kihívójává vált a német termékek megbélyegzésével féltékenységét és „irigységét” leplezni próbáló, gazdaságilag inkább stagnáló Nagy-Britanniának. Több más tényező mellett a német–brit gazdasági versengés is hozzájárult ahhoz, hogy Európa végül belehajszolja magát saját öngyilkosságába, az első világháborúba.
doings_of_the_duffs_december_8_1917.jpg

Amerikai képregény 1917-ből, amin összetörnek egy Made in Germany bélyegzővel ellátott bohócbábut. Forrás: The Tacoma times, 1917. december 8. http://chroniclingamerica.loc.gov/lccn/sn88085187/1917-12-08/ed-1/seq-2/

A háború alatt hazánkban íródott angolellenes írásokon is erőteljesen érezhető volt a német propaganda hatása, ami a világháború kirobbantásáért kizárólag Nagy-Britanniát és irigységét tette felelőssé.

Révai Mór magyar országgyűlési képviselő, a Révai Testvérek egyik alapítójának fia 1915-ben így írt a német termékek megbélyegzéséről:

„Az angol gazdasági politikusok már régebben felismerték e bajokat. Ennek a felismerésnek az eredménye volt az 1887-ben keletkezett törvény, amellyel a német ipari termékeket származási helyüknek megjelölésével «Made in Germany» jelzővel kellett ellátni. Ez a jelző megbélyegzésnek volt szánva, de éppen ellenkező eredményre vezetett. Az angol azt akarta vele jelezni, hogy a német ipari termék olcsó, de rossz. A német ipar pedig bebizonyította, hogy a «Made in Germany» jelzésű árú jó és olcsó, úgy hogy később ez a jelző a jobb kvalitásnak megtisztelő kifejezésévé vált. A «Made in Germany» volt az első rés, melyet Anglia a szabad kereskedelem elvén ütött.”

Az idézet forrása: 

Révai Mór: A világháború végcélja: Anglia kiválása Európából. Révai-Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1915.

További források:

International Trade Statistics 1900–1960. Statistical Office of the United Nations, 1962.

Kovács Gábor: A világháború közgazdasági okai. Debrecen, 1916.

Landesberger, Julius: Der Krieg und die Volkswirtschaft. Wien, 1915.

Milward, Alan – Saul, S. B.: The Development of the Economies of Continental Europe 1850–1914. Routledge, 2012

Pounds, Norman G.: The geography of iron and steel. Routledge Library, 2015.

Whitelock, William Wallace: Modern Germany in Relation to the Great War. Mitchell Kennerley, New York, 1916.