Napi történelmi forrás

Üss és fuss, az amerikai M18 Hellcat

A Hellcat a második világháború talán egyik legkülönlegesebb páncélvadásza volt. A megtervezésénél legfontosabb szempontnak a mobilitást tartották, ezért az M18-as a háború leggyorsabb páncélvadásza lett. Mindez persze nem járt hátrányok nélkül. Tűzereje csak kielégítő, páncélvédettsége ugyanakkor egyenes szörnyű volt.

 8e36d48f3fe8166a209f01c12c86873d.jpg

A Hellcat tervezését a következő elgondolás vezérelte: üss és fuss!

Tovább olvasom

Budapesttől Moszkváig

Teleki Géza mellett más is megemlékezett arról, hogy miként zajlottak 1944 őszén a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások: Szent-Iványi Domokos, a magyar delegáció vezetője nemcsak a tárgyalásokról, hanem a Moszkváig vezető veszélyekkel teli útról is részletesen jegyzetelt. Szent-Iványi részvétele a küldöttségben egyfajta elégtételnek is vehető személye felé, mivel Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Miniszterelnökség egyfajta "árnyék külügyminisztériumában," a Tájékoztatási Osztályon dolgozott, azonban a kormányfő halála után az osztály megszűnt, amelynek egyik oka volt az is, hogy a "hivatalos" külügy nem igazán szimpatizált Szent-Iványi osztályával, így a Kállay Miklós idején a kiugrási tárgyalások előkészítésében kulcsszerepet játszó Ullein-Reviczky Antallal kifejezetten rossz volt a viszonya.

A delegáció "öregjei," Faragho Gábor és Szent-Iványi Domokos már Moszkvában 1944 októberében - Forrás: Magyar Szemle

Tovább olvasom
2016\12\06 SzatócsM 19 komment

Sztálin kedvence - I. rész

                Lavrentyij Berija 1899. március 29-én született az abháziai Merheuliban. Noha szegény családból származott, vallásos édesanyja elhatározta, hogy taníttatni fogja a fogékony gyermeket. Lavrentyij Szuhumiban végzett mint vízügyi mérnök 1917-ben.

_1920-.jpg

Lavrentyij Berija 1920-ban. Forrás: Wikimedia Commons.

               

Tovább olvasom

"A muszka beorgonáz a faluba..."

Háborús "hangverseny"; Hitlerfurulya és Sztálinorgona akcióban

Általánosan elfogadott, hogy a modern hadviselés alapjait az első világháborúban rakták le, bár az építkezés már korábban, az amerikai polgárháborúban és a búr háborúban elkezdődött, de néhány szempontból ide vehetjük az 1848/49-es szabadságharcot is. Az 1914 őszétől állandósult lövészárok-hadviselés, avagy állásháború új kihívások elé állította a katonákat és fegyvertervezőket; a hatalmas számban alkalmazott automata fegyverek (ekkor még csak géppuskák, majd kis számban géppisztolyok) és egyre korszerűbb lövegek mellett reneszánszukat kezdték élni a magas röppályán tüzelő fegyverek is. Bár a mozsarak ekkor már évszázados múltra tekinthettek vissza, a légaknavetők és aknavetők új fejezetet nyitottak ezen eszközök történetében.

katyusha-rocket.jpg

Thunderstruck...

Bár a két háború között némileg lelassult a fejlődés, a lövészárokrendszereket felülről támadni képes gyalogsági fegyverek nem tűntek el teljesen, sőt megjelentek a rakétahajtású lövedékek is. A szovjetek, a mozgóháború jegyében, a rakétákat rögzítő keretet teherautó-alvázra eszkábálták, ezzel megszületett a mai napig használatos sorozatvető, amelynek BM-13-as változatát a második világháborúban Katyusa vagy Marija Ivanova néven ismerték A típustól függően 75-406 mm átmérőjű lövedékek 32-54 darabos sorozatokban kerültek kilövésre, a hatótávolság 2,5 és 8,2 kilométer között változott. A fegyver a kilövéskor hallható éles sivítás miatt a Sztálin-orgona nevet kapta.

Tovább olvasom
2016\12\02 DSI Builder 32 komment

Az avar kincsek elrablása

Az Avar Birodalom volt az első olyan tartósan fennálló államalakulat, amely Kárpát-medencei központtal egyesítette a későbbi Magyar Királyság területét. Csaknem két és fél évszázadon keresztül volt képes megtartania a hatalmát, ám a nyolcadik század végén, a Nyugat-Európában felemelkedő frankok támadásai, a bolgárok dél felől történő terjeszkedése, és nem utolsósorban az avarok soraiban kitörő polgárháború miatt az Avar Kaganátus összeomlott. A bukás egyik jelzés értékű kulcsmomentuma az a pillanat volt, amikor azt avarok fővárosát szinte akadály nélkül fosztották ki.

Tovább olvasom

"Nem tudnánk az ügyészség fejébe észt verni?"

Szemelvények az MSZMP 1957-es küldöttgyűléséből

Az 1956-os harcok elülte után, miután Kádár János újra magához ragadta a hatalmat, az MSZMP nekiállt, hogy újraszervezze a pártot és a hatalom irányítását. Az MSZMP tagsága 1956. december 1-én, a forradalom előtti csupán 4,3%-a volt, de még 1957. júniusában is csak 39,6%-át tette ki!

103977.jpg

Falfirka, 1958. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10

A Budapesti Pártbizottság 1957. június 8-9-én tartotta "nagyaktíva értekezletét," a Budapest Főváros Levéltárában őrzött legépelt beszédek 252 oldalban rögzítik az elhangzottakat, ebből kiderül, hogy az állampárt  ekkor még koránt sem rendezte sorait, s a megtorlások és az újrarendezés kérdése is izgalomban tartotta a tagságot. Cikkemben Kóbor Ferenc, XVII. kerületi tag tanulságos előadásából idézek.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni kommunista restaurációhoz kapcsolódó írásaink lásd:

Tóth Bálint: A kádári hatalom nyomai a falakon

Balogh-Ebner Márton: A Köztársaság téri pártház ostroma: mítosz és valóság

A nagy viharokat kavaró film, az 1956-os megtorlásokat és Biszku Béla szerepét boncolgató Bűn és büntetlenség legfőbb állítása az, hogy noha jogilag a bíróságok és a kormány egymástól szétválasztva végezték munkájukat, az MSZMP-s vezetőség aktívan irányította a megtorlás gépezetét. 2010-ben a film készítői megszólaltatták az azóta elhunyt Biszku Bélát is, aki úgy érvelt, hogy ők politikai véleményt fogalmaztak meg, s nem szólhattak bele az ügyészség és a bíróság munkájába. A vonatkozó részletek a filmben 31:52-től nézhetőek meg. Az általam szemlézett dokumentumból az alábbi, ennek részben ellentmondó részletet emelném ki:

A XVII. kerületben számtalan piszkos uszitót jelentettek fel az elvtársak. Ugy (sic!) tudom, hogy jelenleg négy főt tartanak fogva. A többi éli világát. Mikor vonják ezeket felelősségre? De legalább mikor ijesztenek rá, vagy veszik házi őrizetbe ezeket? A rendőrségen dolgozó elvtársak azt mondják, hogy ők továbbították, de akkor hol sikkad el a feljelentés? Az ügyészségen? Nem tudnánk az ügyészség fejébe észt verni? A beijedt, megalkuvó ügyészeket, bírákat ki kell tessékelni.

BFL, XXXV.1.a 2. Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának iratai, 201. o.

Tovább olvasom

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu