Az első világháború kitörésének esélye az európai erőviszonyok átrendeződésével 1900 után folyamatosan erősödött fel, s végül 1914-ben tört ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kortársak 1914 év elején jobban tartottak volna egy olyan háború kitörésétől, amely alapjaiban forgatja fel a megismert világot, mint egy vagy két évvel korábban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Európa nagyvárosaiban, így Budapesten is számos olyan beruházást terveztek, amelyek kivitelezésére végül pont az első világháború miatt nem került sor. Cikksorozatomban olyan nagyberuházásokkal foglalkozom, amelyek teljesen vagy részben elmaradtak; első alkalommal a Nemzeti Színházról írok.

Lajta Béla terve az új Nemzeti Színházra.  Elhelyezési tervpályázat, távlati kép, 1911. VIII. 15. (I. díj). Vasárnapi Újság, 1911. 842. o.

A Nemzeti Színház első épülete a mai Rákóczi út torkolatánál állt, az Astoria Szállóval szemben. (Az utat egyébként éppen a tárgyalt korszakban nevezték át, a belső szakaszát 1906 óta hívják Rákóczi útnak, míg a külső szakasza a mai napig a Kerepesi út nevet viseli.) Az épület állaga azonban olyannyira leromlott, hogy 1908-ban a Népszínházba költözött az intézmény. A társulat átköltözését azonban évekkel megelőzte a "második" Nemzeti Színház helyét illető ötletelés, végül úgy döntöttek, hogy az intézmény marad a jelenlegi helyén, a Kerepesi út 3. sz. alatt. A Budapesti Hírlap erről így számolt be:

A Nemzeti  Színház  helye. 

A Nemzeti Színház  intendánsa, Keglevich  István   gróf nemrég ingyenes  telket   kért  az  uj   Nemzeti   Színház  számára  a  fővárostól.  A   tanács  erre  vonatkozólag  elhatározta  ma,  hogy  nem   teljesíti  az  intendáns  kérését,  mert  a  Nemzeti   Színház  ott  van  a   legjobb helyen,  a  hol  most   áll.  A  színháznak   mostani  helyén  való   újraépítését  a  tanács   pénzzel   hajlandó támogatni.
Budapesti Hírlap, 1900. február  11. 11. o.

A Nemzeti Színház épülete az 1860-as években. Vasárnapi Ujság, 1913. szeptember 28. 765. o.

Ekkor rövid huzavona kezdődött a városvezetés és a színház között, így egy kisebb volumenű tatarozást mindenképpen végre kellett hajtani 1900 nyarán a bontásra ítélt épületen.

A  Nemzeti  Színház  tatarozása.

A Nemzeti  Színház  épületét egy kissé  megviselte  az idő. Homlokzata megkopott, belseje  megfakult és megrongálódott. Keglevich István  gróf intendáns  a nyári szünet alkalmából  elrendelte  a színház  renoválását s most egész  sereg munkás  dolgozik  a homlokzat, valamint  a lépcső  és   előcsarnokok  kijavításán. A munkálatokat  ebben   a  hónapban  befejezik,  úgy hogy a  színház   augusztus  havában új  mezben várja az  őszi  évad  megnyitását.  A  színház belsejében minden  a régiben marad.

Budapesti Hírlap, 1900. július 5. 9 o.

A Nemzeti Színház Klösz György felvételén. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény, 001363.

A Színház épületéhez a Rákóczi út (akkor még Kerepesi) torkolatához eső végén a fenti képen látható bérpalotát építették. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1914. 23. sz. 409. o.

Ha megvizsgáljuk a bontás és az építkezés fedezetéül szolgáló pénzösszegekről szóló kimutatásokat, akkor világosan látszik, hogy ugyan egy drága beruházásról beszélünk, de a város és az ország nem fukarkodott a költségek előteremtésénél. Az ügy külön érdekessége, hogy a háború kitörése utáni időkben is különítettek el forrást a beruházásokra!

A M. Kir Állami Számvevőszék Jelentése az 1912. évi zárszámadásról, 442. o.

Budapesti Közlöny, 1914. június 25. 24. o.

A M. Kir Állami Számvevőszék Jelentése az 1916/17. és 1917/18. számadási években, valamit az 1918. évi július hó 1-től 1918. évi október hó 31-ig terjedő időszakban, 630. o.

Az 1908-as kiköltözés után úgy tűnt, hogy az új épület megépítésével a társulat hamarosan új otthont kap,  annak ellenére azonban, hogy a szükséges pénz vélhetően rendelkezésre állt, több évig tartó huzavona kezdődött.  A kiköltözésről és a társulat "otthontalanságáról" a Pesti Hírlapban a következő sorok jelentek meg:

A  hajléktalan  Nemzeti  színház. 
Van itt Budapesten  egy  nemzeti  intézményünk,  amire  valamikor  nagyon  büszkék voltunk, de most már alig törődik vele valaki. Az  öreg Nemzeti színházról van szó. Az épülete  roskadozó.  Újat  kell  építeni.  De  míg  ez fölépül,  addig  nem  tudnak  hajlékot  kapni számára.
Gróf Apponyi  Albert,  úgy  látszik  az egyetlen ember,  aki  törődik  a kérdéssel  s  fáradhatatlanul keres helyet a hajléktalan Nemzeti színháznak. Most ismét küldött egy leiratot  a  fővároshoz.  Telket  kér  a  pesti  oldalon, lehetőleg a Rákóczi-téren. (...)

Pesti Hírlap, 1908. június  25. 10. o.

Ezt követően felmerült az az opció is, hogy a Károlyi-palota lebontásával a színház kerüljön a Múzeum körúton belülre.

A Károlyi-palota  lebontása.  Az Egyetem utcai gróf Károlyi-palotát  rövidesen lebontják  és bérházakat  építenek  a  helyére.  Ez  az  elhatározás aktuálissá tesz egy érdekes tervet, amely tizennégy év óta hever a fővárosnál és a közoktatásügyi  minisztériumban, anélkül,  hogy  akár  az  egyik,  akár a  másik  hatóság  komolyabban  foglalkozott  volna vele.  A  tervet  Ámon  István  műépítész  nyújtotta be a fővároshoz, amikor először került szóba  hogy a Nemzeti  színházat le kell bontani  és helyette uj színház építése  szükséges. (...) .  Ezen  a  területen  helyezzék el  az új  Nemzeti  színházat olyanformán,  hogy  maga  a  színházépület  a  Károlyi kert területén  kapna  helyet,  a  tizenkét darab házat lerombolnák és egy  nagyobbszerű  angol parkot rendeznének  be.

Pesti Hirlap, 1912. április 7. 4. o.

A Károlyi-palotát végül nem bontották le, s színészek tiltakozása miatt a Nemzeti Színház új helyszínéül ugyanazt a telket jelölték ki, ahol az eredeti épület állt. 1913 szeptemberében megkezdődött a régi épület bontása.

A Károlyi-palota és Károlyi-kert napjainkban felülnézetben

Bontják a Nemzeti Színházat. 

A régi Nemzeti Színház bontását ma reggel megkezdették. A bérpalotából már május elsejével kiköltöztették az üzleteket és a lakókat. A bolthelyiségekbe alkalmi árusok vonultak be, a nagyúri fényes lakásokban pedig ágrólszakadt heti lakók ütöttek tanyát, — egészen a mai napig. Ma aztán alkalmi árusok és alkalmi lakók sietve fölszedték a sátorfát, mert korán reggel megjelent a Nemzeti Színház udvarán Jakabffy államtitkár egy bizottsággal és velük jött száz munkásember. A vezényszó elhangzott, száz csákány emelkedett egyszerre a magasba és csapott le a régi épület testébe.

Pesti Napló, 1913. szeptember 16. 17. o.

A Nemzeti Színház bontásáról készült képösszeállítás a Vasárnapi Ujságban, 1913. szeptember 28. 768. o.

A színház egy hatalmas csillárja a bontások közben a földre engedve. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1914. 23. sz. 412. o.

A színpadi rész bontása háttérben a nézőtérrel. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1914. 23. sz. 413. o.

A tető bontása, alul a Rákóczi út. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1914. 23. sz. 415. o.

Ekkor még úgy tűnt, hogy a bontást követően megindulhat az új színház kivitelezése, a felépítendő épületre már rendelkezésre álltak a tervek: a bírálóbizottság Lajta Béla terveit díjazta első helyen. A bizottság tagja volt többek között maga Lechner Ödön is. A sajtó így számolt be döntésről:

A Magyar Nemzeti Színház építése.

(...)
A pályázatokra huszonhat terv érkezett be, melyekről tegnap döntött a bíráló-bizottság. Molnár Viktor államtitkár elnöklésével Bárczy István polgármester, Lechner Ödön, Palóczy Antal s Málnay Béla építőművészek voltak a zsűri tagjai. Az első díjat, a szövetség nagy aranyérmét, Lajta Béla építőművész kapta, a második, hatszáz koronás díjat Stobbe Ferenc építőművész, a harmadik díjat pedig Lichtmann Győző székesfővárosi mérnök.

Budapesti Hírlap, 1911. november 27. 13. o.

Lajta három tervet nyújtott be a pályázatra, az első helyezett távlati képe a cikk elején, fenn látható, helyszínrajza pedig az alábbi:

Lajta Béla, Elhelyezési tervpályázat, helyszínrajz. Vasárnapi Újság, 1911. 844. o.

Lajta Béla 1912-es tervpályázata. Magyar Országos Levéltár, T 13 12/1 (a lajtaarchiv.hu hivatkozása alapján)

A fenti terv távlati képe. Magyar Országos Levéltár, T 13 12/32 (a lajtaarchiv.hu hivatkozása alapján)

Alternatív verzió ugyanerre a tervre. Magyar Országos Levéltár, T 13 12/33 (a lajtaarchiv.hu hivatkozása alapján)

A fent részletezett bizonytalanság azt eredményezte, hogy új tervpályázatot írtak ki, amelyre Lajta új terveket készített:

Lajta Béla: A második tervpályázatra készült "A" jelű tervváltozat. Múzeum körúti homlokzat, 1913. Építő Ipar, 1913. 240. p.

Vágó József és Vágó László pályaművének távlati rajza az első pályázaton. Építészet-Iparművészet, 1911. 12. sz. 5. o.

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervének távlati képe. Magyar Építőművészet, 1913. 1. sz. 10. o.

Árkai Aladár tervpályázata. Magyar Építőművészet, 1913. 2. sz. 6. o.

Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után, 1914 júliusában még úgy tűnt, hogy a küszöbön álló háború nem befolyásolja a színház megépítését. A Budapesti Hírlap a következőképen számolt be a tervekről:

Pékár   Gyula   előadó   ismertette   a   Nemzeti Színház  új  épületének  létesítéséről  szóló  törvényjavaslatot.  Melegen  üdvözölte  a  törvényjavaslatot  és  a minisztert,  a  ki  az  1917  augusztus 22-én megnyitandó új  épületben  a  Nemzeti  Színház  80  éves  jubileumát készül  megünnepelni.  Az  épület  helyes  konzervativizmussal  a  régi  helyen  épült  4.2    millió    koronába kerül,  ami  a  külföldi  színházak  építési  költségeihez képest  aránylag  szerény  összeg.  (...)

Budapesti Hírlap, 1914. július 16. 15. o.

A háború kitörése miatt végül előbb elhalasztották az építkezés megindítását, majd miután kiderült, hogy a háborús veszteségek magasabbak lesznek annál, hogy meg lehessen kezdeni a kivitelést, elálltak tőle. A lebontott épület helye rendkívül sokáig kihasználatlan maradt, az egykori bérház alsó szintjei pedig egészen az 1970-es évekig árválkodtak a sarkon. A rendszerváltoztatást  követően építették be a területet.

Az Astoria 1949-ben (!) MAGYAR RENDŐR / FORTEPAN

Ugyanez a helyszín 1951-ben MAGYAR RENDŐR / FORTEPAN

"ízléses" kialakítás 40 évvel a bontás után, Astoria 1953-ban. UVATERV / FORTEPAN

Foghíjtelek 1969-ben. ZSANDA ZSOLT / FORTEPAN

Felhasznált források:

Budapesti Hírlap, 1900, 1914

Budapesti Közlöny, 1914

Építészet-Iparművészet, 1911, 1913

Építő Ipar, 1913

Lajtaarchiv.hu

Magyar Építőművészet, 1913

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1914. 23. sz

A M. Kir Állami Számvevőszék Jelentése az 1912. évi zárszámadásról

A M. Kir Állami Számvevőszék Jelentése az 1916/17. és 1917/18. számadási években, valamit az 1918. évi julius hó 1-től 1918. évi október hó 31-ig terjedő időszakban

Pesti Hírlap, 1908, 1912

Pesti Napló, 1913

Vasárnapi Újság, 1911