A Hunnia rivaldafényében - A száguldó "szabadkőműves"

Rapali Vivien Regina írása

Új szerzőnk – némileg megtörve a had- és diplomáciatörténet egyhangúságát – újonnan induló A Hunnia Rivaldafényében című sorozatában kevéssé ismert beszámolók, újságcikkek és fényképek segítségével a két világháború közötti magyar celebvilágba kalauzol minket. Reményeink szerint a sorozatban megismerhetjük a Hunnia Filmstúdió és a korabeli színházi világ csillagainak kevésbé ismert oldalát, extravagáns, furcsa, vagy éppen teljesen hétköznapi szokásait.

belvarosi_szinhaz_tarsulat_a_pager_villa_epitkezesen_1933.jpg

A Belvárosi Színház csillagai a Páger-villa építkezésén (Színházi Élet, 1933 23. sz.)

Aki csak egy kicsit is érdeklődik a magyar filmművészet iránt, annak bizonyára ismerősen cseng Páger Antal, Jávor Pál, Muráti Lili, Karády Katalin, Szeleczky Zita, Tolnay Klári vagy Kabos Gyula neve. A két világháború közti időszak híres magyar filmcsillagairól megjelent bulvár és közéleti cikkek felelevenítésével az eddigiektől kicsit más irányból közelítjük meg a korabeli sztárvilágot. Vitathatatlan színészi tehetségük és életműveik helyett, most olyan vizekre evezünk, melyek kevésbé ismeretesek a mai ember számára. A korabeli társasági és színházi-filmes lapok segítségével megtudhatjuk hogyan éltek a Hunnia filmgyár rivaldafényében ezek az emberek: Mi volt a hobbija Páger Téninek, hogyan keveredett kocsmai verekedésbe Jávor Pál, adrenalinfüggő volt-e Muráti Lili és vajon miért lakott panzióban Bulla Elma?

teni_cementes_zsakot_cipel_1933.jpg

Téni cementes zsákot cipel (Színházi Élet 1933 23. sz.)

Sorozatunk első részének hőse, Páger Antal színházi színészként kezdte pályafutását, felvevőgép elé először 1932-ben állt, az Ítél a Balaton című filmben, Csortos Gyula partnereként. Ezt követően Kabos Gyulával és Dajka Margittal a Piri mindent tud egyik főszerepét játszotta, ám a film finoman megfogalmazva is igen sikertelen volt. Erről később így nyilatkozott: „Óriási bukás volt! Azt hittem, soha többé nem fognak filmezni hívni.”

szinhazi_elet_maga_csak_tudja_rovata_1938.jpg

Celebhírek 1938-ból

Ám pontos és precíz munkavégzésével és mély belső átéléssel megformált játékával, a kezdeti döcögős út ellenére előbb megkedveltette, majd megszerettette magát a filmszakmával. Rövid időn belül pedig a nagyérdemű kedvencévé is vált és a Horthy-korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike lett. Szokták mondani, hogy az övé volt a legmagasabb színész gázsik egyike, melyről egy riporteri kérdésre így válaszolt: "Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt." Azon kevesek egyike volt, aki 1945 után is színpadra állhatott – egy „kisebb” és igen zűrös argentínai kitérő után. A sokoldalú, karakterszínészként nehezen jellemezhető Páger Antal, akit barátai csak Téninek becéztek, közkedvelt személyiség volt mind kollégái, mind rajongói körében.

pager_hazaspar_es_zsolt_bela_a_pager-villaban_1936.jpg

Páger-házaspár és Zsolt Béla a házaspár villájában (Színházi Élet, 1936 42. sz.)

Ahogy ma is, a hétköznapi emberek egy része akkor is valósággal rajongott a kor színészeiért, a kultusz közösségeket teremtett s egymás után alakultak a rajongói klubok és egyesületek. Maga az autogramgyűjtés is futótűzként terjedt, egyesek már-már sportként űzték a rajongás e fajtáját. A korabeli közéleti magazinokban gyakran szerepelt Téni neve, a nagyérdemű persze kimondottan a magánéletére, elsősorban a házasságára volt kíváncsi. A színész fiatalon találkozott Komár Juliska színésznővel egy színpadi fellépés során. A színpadi találkozásból előbb szerelem, majd 1933-ban házasság lett. Páger családot alapított, a budai Orbán-hegyen, a Tamás utca 40. szám alatt építetett villát maguknak. Az esküvő után a villa még közel sem volt lakható állapotban, ezért a fiatal művészházaspárnak ideiglenesen lakásba kellett költöznie.

komar_juliska_a_pager-villa_gyumolcsos_kertjeben_1937.jpg

Komár Juliska a Páger-villa kertjében (Színházi Élet 1937 19. sz.)

Erről az átmeneti helyzetről a pár kollégái is tudtak: „Páger állandóan az új házról ábrándozik, erről beszél a felvonás-közökben és próbaszünetekben, hogy hol mit kellene még csinálni, hol lesz a tulipán- és árvácska-ágyás, hogyan fogja berendezni az úriszobát,[1] milyen legyen a fürdőszoba.”[2]- írja a Színházi Élet 1933-as száma. A kollégák úgy döntöttek, hogy segítenek az ifjú párnak az építkezésen, egy nap erejéig a Belvárosi Színház tagjai (itt játszott Téni és felesége Juliska is) kiautóztak a Tamás utcába kicsit meggyorsítani az építkezést. Természetesen az egy napig tartó „besegítés” valódi célja a rajongók érdeklődésének felkeltése volt, melyet egy 4 oldalas képriport megjelentetésével értek el. Ha az építkezést érdemben nem, de a Páger-házaspár sztármutatóit jelentősen előrelendítette.  Az ember 60 fillérért cserébe gondolatban odaképzelhette magát Páger Téni és Juliska (később gyakran emlegetett) villájának építkezésére.

belvarosi_szinhaz_komuvesei_1933.jpg

A „kőműves csapat” tagjai pihenés közben (Színházi Élet, 1933 23. sz.)

A színész-kőműves csapat tagjai: Muráti Lili, Ákos Erzsi, Kalmár Júlia, Simon Zsuzsa, Baróthy József és Apáthy Imre. Mint a riport is írja: „Akinek hajlama volt az intrikára és a pletykára, azt odaállították a maltert kavargatni, mert az intrikusnak kavarás a mestersége. A hölgyeket beállították téglát rakni és talicskázni. Vidáman énekeltek is a hivatásos kőmívesek örömére.”[3] A tény, hogy az ifjú Págerné maltert kavart, már önmagában jól mutatta a fiatal színésznő személyiségét.

komar_juli_es_akos_erzsi_maltert_kever_1933.jpg

Komár Júlia és Ákos Erzsi maltert kever (Színházi Élet, 1933 23. sz.)

 Téni és Juliska házastársként először 1936-ban (három évvel esküvőjük után) léptek fel együtt színpadon. „Most, hogy először szerepeltek együtt nagy sikerrel színpadon, lehet, hogy a magyar színház történetében rokonszenves és termékeny szerepet betöltő színészpár startjának voltunk tanúi. A férj érett, véglegesen kiformálódott egyénisége a partneri viszonylatban szinte egyenrangúként emelte fel magához a tehetséges, de fiatalabb és kiforratlanabb színésznő-feleséget"[4] – írja Zsolt Béla, a Színházi Élet riportere.. Juliska pedig ekképpen kolléga-férjről: "... Soha olyan biztonságban nem éreztem magam színpadon, mint most (a közös premier kapcsán!) A férjem jelenléte felszabadít, fesztelenné és bátorrá tesz - mintha csak otthon lennék a villában. Amellett rendkívül ambicionál: mindent beleadok, hogy ne maradjak le nagyon mögötte."[5] – s a villa, mely egyfajta ikonikus helyszínné növi ki magát a sajtóban, itt is megjelenik. Időről időre fel-fel bukkan a színész-házaspár nyilatkozataiban, vagy a velük foglalkozó cikkekben is. A Páger-villa kultikus, fantáziát megmozgató hely lett.

pager_fenykepeti_feleseget_es_kollegajat_proba_kozben_1936.jpg

Páger fényképezi Pükösti Andort és feleségét Komár Juliát (Színházi Élet, 1936 39. sz.)

Marketing oldalról nézve: a házaspárral mindig el lehetett adni egy-egy lapszámot. A családi idillt megjelenítő Páger família időről időre terítékre került. A Színházi Élet egyik nyári számában, 1936-ban egy 3 oldalas élménybeszámolóval egybekötött képriporttal próbálta maga a színész kielégíteni a rajongók olthatatlan kíváncsiságát: „Egymásután két körkérdést kaptam… Az egyik az, hogy helyes-e ha a házastársak együtt nyaralnak, a másik pedig az, hogy hol nyaralok? Az utóbbi kérdésre máris felelek: az esztergomi strandon.”[6]

Így nyaralnak ők; a Színházi élet 1936/27. számának képriportja

Téni ’36-os nyári vakációja javarészt munkával telt, a nappali strandos pancsolások után minden este megjelent a Budai Színkör esti darabjain. „ De a nappal az enyém. Ugyancsak enyém az az autó is, amely minden reggel kiröpít az esztergomi strandra a csodás pilisi hegyeken keresztül. Pontosan negyvenöt perc alatt ott vagyok a feleségemmel együtt...nappalra kiragadjuk magunkat a megszokott környezetből, este dolgozom…éjjel pedig a saját, jól berendezett házamban pihenem ki a nap eseményeit.”[7] S az a bizonyos jól berendezett ház, a Páger-villa, ismét bekúszott az olvasó látóterébe.
pager_hazaspar_a_villa_elott_1936.jpg

Páger Antal és Komár Juliska a Páger villa előtt 1936-ban (Színházi Élet,1936 42.sz.)

Bizonyára sokan ismerik a „legendát” arról, hogyan NEM lett Páger Antalból festő és világhírű virtuóz. Nyilatkozata ezzel kapcsolatban már-már legendává vált: „A festői tehetség már kicsi koromban megnyilatkozott bennem. Anyám és a nővérem az összespórolt pénzükön vettek nekem festéket. A pénzügyi palota udvarán festegettem, de apám felettesei nem nézték jó szemmel, hogy a hivatalszolgának különb kölke van, mint nekik. Folyton heccelték: »Sándor, miért hagyja a fiát festeni? Nem neki való az!«Apám megijedt, hogy veszélyben az állása. Összetörte a festékeimet, széttaposott mindent. Megölték bennem a festőt…Szereztem hegedűt. »Sándor, miért hagyja a fiát hegedülni?«Apám széttörte a hegedűmet. Megölték bennem a muzsikust.” De a színészt nem ölték meg benne.

ertesites_pager_fotozasarol_1936.jpg

Értesítés Páger fotózásáról (Színházi Élet, 1936 33.sz.)

A színészet és a példás családi élet mellett volt két kedvenc hobbija is: a fényképezés és a vezetés. A már-már idillinek mondható házasélet publikálása mellett nagy érdeklődés övezte Téni e két szabadidős tevékenységét is. Az emberek természetesen ismerni akarták rajongásuk tárgyának érdeklődési körét, ezért a közéleti magazinokban gyakran jelent meg az autója, egy bizonyos cabriolet Alfa Romeo. A Színházi Élet 1938-as Nemzetközi Autókiállításról készült riportban élcelődve emlegeti Páger Alfa Romeoját: A férfiak legjobban egy svájci karoszszériagyáros Alfa Rómeó cabrioletjéért rajongtak, amelyen olyan érdekes vonalban volt a krómdíszítés elhelyezve, mintha állandóan száguldana a kocsi. Pedig a legszebb Alfa Romeo nem is szerepelt a kiállításon. Azt már megvette Páger Antal.”[8] Ilyen és ehhez hasonló utalás és emlegetés százával történik a közéleti sajtóban.

1-.jpg

"Dolce vita" - Komár Juliska és az Alfa Romeo (Színházi Élet,1938 35.sz.)

Ímmel-ámmal, még ha csak egy mondat vagy rövid bekezdés erejéig is, de megjelenik az a bizonyos fekete cabriolet. A Színházi Élet Maga csak tudja… című rovatában megjelent rövid értesítés 1938-ból:

-„Csak nem történt valami karambol?

-De igen. Nem kell megijedni, nem komoly dolog, csak afféle kisebb utcai összeütközés, amilyen napjában tíz is előfordul a városban. Az új kocsi persze súlyos szépséghibákat szenvedett az összeszaladás következtében. Páger – ezt mondanom sem kell ugyebár – napokig búskomoran járt, alig mozdult ki lakásából. Most már befejeződött a kocsi gyógyítása, a gép szebb, mint valaha s Páger is visszanyerte életkedvét.[9]

pager_antal_fenykepezi_honthy_hannat_1936.jpg

Páger Antal fotografálja Honthy Hannát (Színházi Élet, 1936 33. sz.)

 A sajtó rendszeresen cikkezett Téni amatőr fotógráfusi tevékenységéről is: „Tavasszal statisztikát csinált a Színházi Élet a pesti színészek szenvedélyeiről. Páger Antal neve annakidején nem szerepelt a listán. Őt úgy könyveltük el, hogy nincs semmi szenvedélye. Lehet, hogy Páger időközben megváltozott…Mindenesetre tény az, hogy már Páger Antal a legszenvedélyesebb amatőrfotográfus…fotografálógépet vásárolt és mint vérbeli amatőrhöz illik, még a képek kidolgozásához szükséges kellékeket is beszerezte. Igaz, hogy ez a tanulmányi időszak és a berendezkedés elég tekintélyes összeget emésztett fel. Hiszen a lakásukat is átalakították Págerék a fotografálás kedvéért. Villájukban az egyik megfelelő nagyságú szobát átépítették, új lámpákat, vízvezetékeket szereltettek fel, fényvédő függönyöket, ezernyi vegyszert és kelléket vásároltak: fotografálógépet 860 pengőért, nagyítógép 440-ért, előhívótank 35 pengőért, színes lámpák 30 pengőért, tégelyek-tálak 40 pengőért és állvány 35-ért…[10]

az_amator_fotografus_munkaban.jpg

A szenvedélyes fényképész (Színházi Élet, 1936 39. sz.)

Összehasonlításképp: a ’30-as évek közepén Budapesten egy fémipari szakmunkás heti 50 pengőt, egy egyetemi tanársegéd havi 170–230 pengőt kapott, Szántó Gyula pedig vígan énekelhette, hogy „Kétszáz pengő fixszel, ma az ember könnyen viccel.” Ezzel persze Páger is pontosan tisztába volt, hiszen ő játszotta az azonos című 1935-ös film egyik szerepét. 

A minisztereknek, államtitkároknak havi 800–1200 pengő jövedelme volt. Az összehasonlításból is kitűnik, hogy Téni elég jelentős összeget költött hobbijára, többet, mint egy magas rangú hivatalnok havi fizetése. Az újdonsült amatőr fotográfus legfőbb múzsája a felesége volt, akivel gyakran járták a természetet; sok száz felvételen és különböző beállításokban örökítette meg őt. Hobbija hamarosan szenvedélyévé vált. „A próbákon, ha nincs a színpadon dolga, leül a nézőtér első sorába és fotografál.”[11] Számos olyan felvételt is közöltek a közéleti lapok, leginkább a Színházi Élet, melyeket a hobbifotográfus, Téni készített.

pager_altal_keszitett_fenykep_felesegerol_es_kollegajarol_1936.jpg

Páger fényképe feleségéről és kollégájáról, Pünkösti Andorról az egyik színházi próbán (Színházi Élet, 1936 39. sz.)

Ahogy a fenti cikkekből is kiderül, a sztárok nem változtak, csak a kor. Bár napjainkra az autózás és a fényképezés köznapi tevékenység lett, a látványos és költséges hobbikat – amelyek ekkor még békésen megfértek a szolid esztergomi strandolással és a kalákás villaépítéssel – közel nyolcvan évvel ezelőtt sem vetették meg a kor ünnepelt csillagai. 

Mi mással is zárhatnánk a posztot, mint Páger egy emlékezetes jelenetével a Férfi mind őrült című filmből:

Források

[1] ma dolgozószoba

[2] A Páger-villa szabadkőművesei – Színházi Élet, 1933. 23. sz. 33-34.

[3] A Páger-villa szabadkőművesei – Színházi Élet, 1933.23. sz. 35.

[4] Zsolt Béla: A Páger-pár - Színházi Élet, 1936. 42. sz. 34.

[5] Zsolt Béla: A Páger-pár - Színházi Élet, 1936. 42. sz. 35.

[6] Páger Antal: Egyesített válasz két kőrkérdésre – Színházi Élet, 1936. 27. sz. 57.

[7] Páger Antal: Egyesített válasz két kőrkérdésre – Színházi Élet, 1936. 27. sz. 57.

[8] Guthy Böske: Autódivatbemutató - Színházi Élet, 1938. 15. sz. 29-33.

[9] Maga csak tudja… – Színházi Élet, 1938.24. sz. 24.

[10] Foto: Páger – Színházi Élet 1936. 39. sz. 26-27

[11] Foto: Páger – Színházi Élet 1936. 39. sz. 27.