Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek,…
Hosszabb kihagyás után folytatódik magyar iparvárosokat bemutató posztsorozatunk. Ma Tatabányára utazunk néhány régi kép segítségével. Bár a település mai formájában Magyarország egyik legfiatalabb nagyvárosa, "alkotóelemei", vagyis Bánhida, Felsőgalla, Alsógalla, és a pályáját az utóbbi részeként…
Egy jól körülhatárolható ellenségkép megrajzolásának számos, egymástól független, de több egymással összefüggő oka lehet, s ez nem volt másképpen a középkori illetve a kora-újkori Magyarországon sem. Ezen okok mögött természetesen jelen voltak objektív körülmények is mind a 14., mind a 17. században…
Egy nem sokkal korábbi bejegyzésünkben már érintőlegesen szó volt a magyar ejtőernyős csapatok első bevetéséről, amely jóval túlmutatott jelentőségén, hiszen a német deszantosok 1940 áprilisi dániai és májusi belgiumi bevetései után ez volt a harmadik élesben végrehajtott ejtőernyős-művelet. A…