Napi történelmi forrás


Az antant (titkos) szerződései az első világháború alatt

A román hadüzenet margójára

Románia 1916. augusztus 17-én a bukaresti titkos szerződéssel csatlakozott az antanthoz, tíz nappal később, augusztus 27-én pedig elrendelték a román hadsereg mozgósítását és még aznap megérkezett a hadüzenet is. Bár a világháború kitörésekor Románia még a hármasszövetség tagja volt, 1916-ig azonban…

Tovább olvasom

1941: Szovjet-magyar kapcsolatok a csúcson

Sajtóvisszhang

Magyarország 1940-ben német-olasz segítséggel visszaszerezte a Romániához csatolt területek északi sávját. Teleki Pál miniszterelnök a revíziós sikereknek mégsem örült felhőtlenül, ugyanis a területi visszacsatolások mögött nem volt széles nemzetközi jóváhagyás; ehhez lásd korábbi cikkünk. A magyar…

Tovább olvasom

"Magyarország a kereszténység ellensége"?

"a magyarok „néhány ízben” Váradig űzték a törököt, igaz részegen."

Egy jól körülhatárolható ellenségkép megrajzolásának számos, egymástól független, de több egymással összefüggő oka lehet, s ez nem volt másképpen a középkori illetve a kora-újkori Magyarországon sem. Ezen okok mögött természetesen jelen voltak objektív körülmények is mind a 14., mind a 17. században…

Tovább olvasom

Mivel lehetett felidegesíteni a Harmadik Birodalom vezetőit?

A válasz szinte triviális, de nem a leadben fog elhangzani - különben el is lehetne felejteni a bejegyzés további részeit. A kérdésre a választ Újpétery Elemér (1911-2001) fogja megadni, aki 1987-ben megjelent visszaemlékezésében diplomáciai karrierjét eleveníti fel az utókor számára.…

Tovább olvasom

Hét tenger "schwarzgelb" ördögei VIII. - Az elzárt ország

Koreát még napjainkban is egyfajta titokzatosság övezi, és ez nem csak az utolsó kommunista zárványok egyikeként létező Észak-Koreára igaz. Történetünk idején - amikor Kim Ir Szen nagyapja körülbelül érettségiző korban volt, a Samsung alapítója, I Bjongcshol pedig legfeljebb szülei hosszútávú…

Tovább olvasom

Eckhardt Tibor II.: "Jönnek a csehszlovákok!"

A blogon már szereplő Eckhardt Tibor még élt, amikor 1969-ben a hírhedt marseille-i mérkőzésen a magyar válogatott 4:1-re kikapott Csehszlovákiától. Szepesi György akkori mondatát (ami szállóigévé vált a hetvenes évek elején) talán nem hallhatta, amennyiben mégis, akkor bizonyára sok kellemetlen…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása