Napi történelmi forrás


"A zsivány sírján nem nő fű"

Renkó Kálmán futóbetyár halála

A 19. századi Magyarországon szinte minden tájegység életre hívta a maga betyáralakját. Így beszélhetünk dél-alföldi betyárokról, kiskunságiakról, vagy bakonyi betyárokról. E poszt "főhőse" akár több helyen is szerepelhetne, mivel a "pályafutását" délen, a Bácska vidéken kezdte, míg a halál végül a…

Tovább olvasom

"Az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartásáért"

Egy csendőr az 1916-os lucki áttörésnél

A Budapesti Közlöny 1917. május 9-i számában a címhez hasonló mondat – „Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül” – alatt felsorolt kitüntettek között dédnagyapám, Z. Tóth Károly neve is szerepelt, aki tábori csendőrként szolgált az első világháborúban. Szolgálatáért idézve az…

Tovább olvasom

A betyárok üldözői

A "Hírös Város" pandúrszervezete az 1867-es kiegyezés környékén

Vidéken a nemesi vármegyékben a csendbiztosi- vagy pandúrszervezet volt a rendvédelem alapja. A betyárok, haramiák velük találták szembe magukat a legtöbbször az ellenük indított nyomozások, üldözések során. A betyártörténetekben és a népi emlékezetben e szervezetről igen negatív képet festettek,…

Tovább olvasom

A magyar cigányság megítélése és a bűnügyi statisztikák esete

„A vér azonban nem válik vízzé…”

A 20. század egyik legégetőbb és máig aktuális problémája a magyarországi cigányság integrációja. Olyannyira az, hogy a kérdés az ezredfordulón túl is folyamatos politikai csatározások, a mindennapi közbeszéd témáját szolgáltatja, a legmesszebb menő indulatok mellőzése…

Tovább olvasom

A magyar kézifegyverek Király-a

Az első világháború, a hadászati és harcászati változások mellett elhozta az egyéni lőfegyverek forradalmát is. A háború második felében megjelenő rohamharcászat teljesen új, nagy tűzerejű és tűzgyorsaságú, könnyű, kis méretű, alacsonyabb lőtávolságú fegyvereket igényelt. Ezt az igényt eleinte…

Tovább olvasom

Az utolsó híres alföldi betyár

Farkas Jancsi kapcabetyár*

Farkas Jancsi Hódmezővásárhelyen született 1838-ban. A Ráday-kort követően, az 1880-as években tevékenykedett, s talán ennek köszönhetően a róla szóló népi emlékek a folklór helyett már mindinkább a valóságot tükrözik. Bár nevét nem tartották olyan nagyra, mint Rózsa Sándorét vagy Bogár Imréét mégis…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása