Napi történelmi forrás


A betyárok üldözői

A "Hírös Város" pandúrszervezete az 1867-es kiegyezés környékén

Vidéken a nemesi vármegyékben a csendbiztosi- vagy pandúrszervezet volt a rendvédelem alapja. A betyárok, haramiák velük találták szembe magukat a legtöbbször az ellenük indított nyomozások, üldözések során. A betyártörténetekben és a népi emlékezetben e szervezetről igen negatív képet festettek,…

Tovább olvasom

Akik márciusban újrakezdték (volna)

MUK, azaz "Márciusban Újra Kezdjük!" Ez lett az egyik jelszó az 1956-os forradalom leverését követően, s szinte egyet jelentett a végsőkig való ellenállással, az el nem múló reménnyel. A legtöbben azonban az utóbbit is elvesztették, a sokszoros túlerőt képviselő szovjetekkel szemben semmi esély nem…

Tovább olvasom

"Emmán nem a parasztok. Mög a gulya!"

Betyárok vonatrablási kísérletei a kiegyezés után

A betyárokról szóló történetek közül az 1848-49-es szabadságharcban való „bevetésük” vagy a Bodri juhász ellen elkövetett aljas gyilkosság mellett a legismertebb a pesti személyvonat kisiklatása. Nem hiába, hisz a vadnyugati kalandba illő támadás egyik szereplője nem más, mint a betyárkirály, Rózsa…

Tovább olvasom

Az igazi barbárok - Kecskeméti betyárok rablógyilkossága

1867 márciusában a szélfútta szarkási homokbuckák közül két holttest került elő. A véletlenül megtalált két holttest Bodri Péter juhászé és annak fiáé volt. Két évvel azelőtt Szent György napján tűntek el nyomtalanul 185 birkával, 115 báránnyal, 3 szamárral és a kutyákkal együtt. Bodri nyakán kötél…

Tovább olvasom

Kecskemét város statárium hirdetménye 1863-ból

Az 1849-es szabadságharc leverését követően az ország közbiztonsága katasztrofális helyzetben volt. Mindennapossá vált a rablás, lopás, útonállás, garázdálkodás. Mondhatni a betyárvilág „aranykora” kezdődött meg ekkor, hiszen a haramiák számát csak növelte a sok bujdosó honvéd („Kossuth-betyár”) és…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása