Az első világháború román frontján, 1917. március 8-án a Magyaros tető ellen sikeres rohamtámadást hajtott végre az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege. A m. kir. 39. honvéd gyaloghadosztály kötelékében a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred mellett részt vett az erdélyi portyázó (az ún. „Tigris”)…
Amíg a megszálló alakulatoknál inkább pozitívabb kép alakult ki a nemzetiségi legénység „nemzethűségére” vonatkozólag, a 2. hadsereg parancsnoki kara negatívan viszonyult a hozzájuk beosztott nemzetiségi katonákhoz. Megbízhatatlanságukra hivatkozva nem tartották célszerűnek harcoló alakulatokhoz…
A magyar megszálló alakulatok Szovjetunióbeli tevékenységének történeti feldolgozása nagy lendületet kapott az utóbbi években. Mind a szakma, mind a közvélemény hevesen reagált a Krausz Tamás és Varga Éva Mária által szerkesztett dokumentumkötetre, melyben eddig nem publikált szovjet forrásokat…
A Magyar Királyi Honvédségben a nemzetiségiek helyzetét bemutató forrásközlő cikkem első részében azokat a törekvéseket mutattam be, hogy a magyar hadvezetés miképp próbálta integrálni a „nemzethűség” szempontjából a nemzetiségi lakosságot. Jelen cikkemben azt vizsgálom meg, hogy milyen gyakorlati…
- Magyar ember vagy te, Tarpataki? Nem Tumpek vagy Todoran voltál te? Mert magyarosítottál? Igaz? Na várjál csak, hadd találgassak: Tripnicz? Turnovszky, Truszinszky? Tákovics? Mondhatom, szép nevet találtál!
A főhajónagy mindig elhallgatott a szúrásra, és soha nem válaszolt. Máskor vitázott, de a…
Az első világháború, a hadászati és harcászati változások mellett elhozta az egyéni lőfegyverek forradalmát is. A háború második felében megjelenő rohamharcászat teljesen új, nagy tűzerejű és tűzgyorsaságú, könnyű, kis méretű, alacsonyabb lőtávolságú fegyvereket igényelt. Ezt az igényt eleinte…