"Oroszországot finn invázió fenyegeti"
A téli háború I. rész
A német vezetés, tanulva az első világháborús tapasztalatokból, 1939-ben mindenképpen el akarta kerülni kétfrontos háborút. Felismerték, hogy mindaddig nem nyújthatják be az egyértelmű háborúval fenyegető követeléseiket Lengyelországnak, amíg a Szovjetuniót nem tartják egy szerződéssel távol a háborútól. Az 1939. augusztus 23-i Molotov-Ribbentrop paktum megkötésével a Szovjetunió szabad kezet kapott Németországtól, hogy nyugati irányban terjeszkedhessen Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország illetve Románia rovására. A felsorolt országok közül egyedül Finnország tanúsított jelentős ellenállást a Szovjetunióval szemben. Cikkemben a szovjeteknek brutális veszteségeket okozó, ún. téli háborúhoz vezető utat mutatom be.
Karikatúra Vasi Viktor: Red Primer for Children and Diplomats c. kötetéből.
Finnország az első világháború végéig az Orosz Birodalom része volt, s 1809 és 1917 között jelentős autonómiával rendelkezett. Az első világháborús vereséget követően, a cári birodalom kegyetlen belharcait kihasználva, 1917 decemberében kiáltotta ki függetlenségét az ország. A polgárháború miatt rendkívül meggyengült központi hatalom, a bolsevik kormány ugyan támogatásáról biztosította a Finn Kommunista Pártot, de a finn polgárháborúban a vörös oldal hamar alulmaradt a fehérekhez képest. Az 1920-as tartui békében ugyan Szovjet-Oroszország elismerte Finnország függetlenségét, majd 1932-ben megnemtámadási szerződést is aláírt a két ország, de ez a javuló viszony azonban csak átmeneti volt.