A könyves király "füles" halála
Tíz különös halál a középkori magyar történelemből II.
Szerző: Kanyó Ferenc
900 éve halt meg Könyves Kálmán. Életműve betetőzése volt a korábbi nagy formátumú Árpád-házi uralkodók, I. (Szent) István és I. (Szent) László uralkodásának. A boszorkányokkal kapcsolatos törvényét máig is sokszor idézik, gyakran pontatlanul. Sokkal kevésbé ismert azonban az a híradás, amelyben a Képes Krónika beszámol Kálmán haláláról. A nagy király a krónikaíró lapjain elég méltatlan véget ért, és a saját agyvelőjét is megláthatta halála előtt. A szövegben bónuszként emberzabáló kutyák is előfordulnak. Könyves Kálmán 1116. február 3-án hunyt el.
Könyves Kálmán születésének idejét pontosan nem tudjuk. A Képes Krónika csak utalást tesz arra, hogy voltak bátyjai is, de róluk semmi továbbit nem tudunk. Sőt, arról sincs közvetlen forrásunk, hogy ki volt az édesanyja, de abból következően, hogy I. Géza második felesége a férje halála utén visszatért Bizáncba, és nem maradt a magyar királyi udvarban a gyermekeit gondozni, a történészek úgy vélik, hogy Kálmán és Álmos a király Zsófia nevű első feleségétől származnak. A feltételezések szerint volt egy további lánytestvérük is.
Kálmánról és trónra lépéséről az alábbiakat jegyzi meg a Képes Krónika:
Boldog László pedig úgy rendelkezett, hogy őutána Álmos uralkodjék. Ez azonban őszinte együgyűségében annyira tisztelte a testvérét, Kálmánt, hogy fölajánlotta neki az ország koronáját, mint akit látszólag, az elsőszülöttség jogán az megilletett. (...)
Kálmán, Géza király fia, sietve visszatért Lengyelországból, megkoronázták, és a hercegséget teljes egészében átengedte Álmos hercegnek. Az ő idejében sok gonoszságot követtek el, mint az majd az alábbiakból kiderül.
Külsejére nézve visszataszító volt: borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó, ám ravasz és tanulékony. (Bollók János fordítása)
Könyves Kálmán megkoronázása a Képes Krónikában (wikipedia) |