A budapesti Széchenyi lánchíd Magyarország első állandó kőhídja a Duna felett; építtetését heves vita előzte meg a reformkori Magyarországon, s a híd végül 1849-re készült el. A fővárosi turizmus egyik közkedvelt célpontja azonban az elmúlt bő egy évszázadban több jelentős felújításon is átesett.…
A második világháborút követően az egész németséget kollektív módon bűnösnek bélyegezték meg, attól függetlenül, hogy az adott egyéneknek milyen volt a viszonya náci rendszerrel. Ennek értelmében Európa szerte a kisebbségben élő németeket nemre és korra való tekintet nélkül megalázták, kifosztották…
A két világháború közötti magyar társadalom szerkezete rendkívül torz volt, ugyanis míg a lakosság közel egyharmada szegénynek volt tekinthető, addig a lakosság kevesebb, mint 0,5%-a rendelkezett az összjövedelmek 10%-ával! Sokan úgy kívánták orvosolni ezt az egyre nyomasztóbb kérdést, hogy a…
Izrael államot ugyan nem sokkal létrejöttét követően a Szovjetunió és csatlósai is elismerték, de a keleti-blokk viszonya a zsidó állammal messze nem volt felhőtlen. Cikkemben azt a kérdést vizsgálom, hogy az 1967-es és az 1973-as az arab-izraeli háborúk között a magyar sajtó (egy része) hogyan…
A Széchenyi lánchíd felépítése előtt és után számos bírálat érte a tervezőket, ugyanis a híd budai hídfőjénél a Várhegy magasodott, a Budai Váralagút megépítésére pedig további 15 évet kellett várni. Fél évszázaddal később, az Erzsébet-híd építése kapcsán hasonló problémák merültek fel, a Döbrentei…
Az első világháború kitörésének esélye az európai erőviszonyok átrendeződésével 1900 után folyamatosan erősödött fel, s végül 1914-ben tört ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kortársak 1914 év elején jobban tartottak volna egy olyan háború kitörésétől, amely…