Az 1938 után meggyengült Csehszlovákiában megerősödtek a szélsőséges, nácibarát elemek. Szlovákiában az egyik legerősebb volt a a Szlovák Néppárt paramilitáris szervezete, a Hlinka Gárda. (Névadója Andrej Hlinka). Miután Hitler csapatai 1939 márciusában bevonultak Prágába, és megszűnt az önálló Csehszlovákia, létrejött a németektől függő Szlovák Állam. Az 1939 és 1945 között fennálló köztársaság területileg azonban nem esett egybe a ma is létező Szlovákiával, ugyanis például a mai déli területei ekkor Magyarországhoz tartoztak.

A Hlinka Gárda zászlaja (Készítette: Vojtech Karpáty, Slovenská politická symbolika 1939–1945 In.: Ústav pamäti národa, Bratislava 2009, p.:37.)

Annak ellenére, hogy a legtöbb szlovákiai magyar 1938 novemberében visszakerült Magyarországhoz, jelentős magyarság maradt az új szlovák államnál. Ilyen kisebbség élt például a folyamatos zaklatások ellenére Pozsonyban is. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a 78 223 lakosú városból a szlovák csak a harmadik legnagyobb lélekszámú csoport volt, 11 673 fővel (!), őket megelőzték a magyarok és a németek is. A város lakosságát betelepítésekkel 1938-ra 123 000 főre duzzasztották fel, így a szlovákok már relatív többséget, 41,9%-ot értek el a városban.

Pozsony, 1937. Forrás Fortepan: 59642

A Hlinka Gárda számára egyszerű volt a képlet, a relatív többség abszolút többségé való változtatása a többnyire magyar és német anyanyelvű zsidók kiirtásával volt végbe vihető, ugyanis arányuk 1940-ben 11,7% volt. A német kisebbség ugyan 30 év alatt közel felére csökkent  a városban (41%-ról 22%-ra), azonban deportálásukra a náci időszakban nem kerülhetett sor. (Ez majd csak 1945 után történhetett meg.) Így elsősorban a magyarok elüldözésével és a zsidók kiirtásával tudták a szlovákság számának növelését elérni. 1950-re a magyarok aránya 12%-ról 3,1-re, míg a zsidó felekezetüeké 12-ről 0,4%-ra csökkent.

A Hlinka Gárdát sikerét szolgálta az is, hogy a szlovák iskolai tankönyvek a két világháború között a szlovákokkal együtt élő népeket meglehetősen sematikusan ábrázolták.  Míg a magyarokat őselnyomó imperialistaként festették le, addig a zsidókat a magyarokat kiszolgálóként.

"Vágj a vérbe" A Hlinka Gárda egyik - szlovák szélsőségesek körében ma is népszerű - indulója

Szövege (részlet, nyersfordítás):

Az ellenségkép megteremtésén túl, az  üldöztetésekben a gárda tagjait érdekelté is tették, a zsidó vagyont a Hlinka Gárda tagjai között osztották szét. A deportálásokra azután kerülhetett sor, hogy megnyílt az auschwitzi koncentrációs tábor.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Szarka László: Pozsony etnikai változásai és a városi közigazgatás a két világháború között

http://www.agenturapacisposonium.sk/documents/pozsony%20konyv/szarka.pdf

A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. 1. r. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint  – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Vargha Gyula (előszó) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 42. köt. – Budapest, 1912.

Slavka Otcenásová: Interpretations of World War I in Czechoslovak and Slovak School History Textbooks since 1918 until Present. Előadás, elhangzott a Memory and Memorialization of WWI in East Central Europe: Past and Present c. konferencián, Politikai Történeti Intézet, 2014. december 11.