Az angol "rugdaló" mindkét változatát könyvekből már az 1880-as években ismerték Magyarországon. Az első rögbimeccsre mégis csak 1912-ben került sor, jóval a magyar labdarúgás hőskorszaka után: utóbbit kiépült rendszerben, saját szövetség felügyelete alatt játszották a profik és az amatőrök ekkor. A rögbi is már számos nagy változáson ment át, mire a Rosslyn Park azt Közép-Európába hozta túrájával. Jelen bejegyzés az első magyarországi mérkőzésre koncentrál: hogy a sportágat mennyire ismerték a debütálás előtt, illetve miért nem terjed el a rögbi Magyarországon, arról további bejegyzések fognak majd szólni.

  Korabeli újsághirdetés az első magyarországi rögbimeccsről

A rögbi kissé mitizált eredettörténetét még talán Magyarországon is sokan ismerik ("egy bizonyos diák, William Webb Ellis felkapta a labdát...") - így a kezdeteket átugorva nézzünk rá az 1895-ös évre, amely a mostani bejegyzés szempontjából lényeges eseményt hozott. Huddersfieldben a javarészt munkásokból álló csapatok szövetsége kilépett a Rugby Football Unionból, és létrehozták a Northern Rugby Football Uniont. A sportág alapvető játékmenete nem változott, de az új, tizenhárom fővel játszott ligarögbi (rugby league) profi sportként határozta meg magát. Az ok egyszerű: a rögbit Anglia szerte játszották, ám az északi iparvidéken rögbiző munkások nem engedhették meg maguknak, hogy csak úgy játszadozzanak szabadidejükben, mivel egy-egy sérülés könnyen bevételkiesést jelentett a családjuknak. A középosztály viszont maradt az amatőr tizenötös rögbinél - ez csak 1995-ben változott meg, amikor a világszövetség (International Rugby Board - új nevén: World Rugby) engedélyezte a profizmust itt is.

A nagyon zanzásított rögbi-skizma leírás azért fontos, mivel Magyarországra látogató Rosslyn Park a tizenötös kódot játszotta (a magyar cikkek szerint katonatisztek, mérnökök és orvosok alkották a játékoskeretet), így elsőként az uniós változat mutatkozott be Magyarországon. A klub Wikipédia oldala büszkén hirdeti, hogy nekik köszönhető az első rögbimeccs Prágában, Budapesten és Bécsben (sajnos a klub új honlapján már nem szerepel ez az információ). A magyarországi meccsel kapcsolatban biztosan lehet mondani, hogy a klub legendáriuma nem téved, mivel a korabeli magyar sajtó is szenzációként kezelte az itteni szereplésüket.

A Rosslyn Park csapata az 1911-1912-es szezonban - a nagy múltú klub jelenleg az angol harmadosztályban szerénykedik - Forrás: a Rosslyn Park FC honlapja

A magyar újságok az 1912-es évben is tudósítottak hosszabb-rövidebb terjedelemben rögbimeccsekről: főleg az akkor már öt válogatott részvételével (Anglia, Franciaország, Írország, Skócia, Wales) zajló Öt Nemzet tornájáról, valamint arról, hogy Németországban is kezd hódítani a sportág. A Pesti Hírlap azonban arról is cikkezett, hogy a Rosslyn Park az Osztrák-Magyar Monarchia területére indul, hogy ott népszerűsítse a sportot. Mivel a csapatnak nem volt akkora játékosállománya, hogy egy A és egy B csapatot játszassanak egymás ellen, itteni rögbiklub pedig nem volt, ezért Nomads néven cambridge-i és oxfordi egyetemistákból álló alkalmi válogatott ellen álltak ki Prágában, Budapesten és Bécsben.

A Pesti Hírlap április 10-i száma illusztrációként mutatja be az angol szövetség, az RFU által felajánlott serleget

A magyarországi helyszín leszervezésében nagy szerepet játszott a kor bulvárlapja, Az Est. A Pesti Hírlap az előbbi újság sportrovatvezetőjének, Gillemot Ferencnek tulajdonítja a sportdiplomáciai sikert, míg a Tolnai Világlapja Miklós Andor felelős szerkesztő és Sebestyén Arnold igazgató szervezőkészségét említi. Sikerként azért is könyvelhető el az angolok vendégjátéka, mert Budapesten nem egy, hanem két mérkőzést játszottak: az elsőt április 10-én a Millenárison, majd egy nappal később az FTC Üllői úti pályáján játszottak volna. Ismeretlen okból azonban a második mérkőzés helyszíne is a Millenáris maradt, A meccsek költségeit Az Est állta a Pesti Hírlap információi szerint.

Gillemot Ferencnek (1875-1916) a labdarúgás magyarországi elterjesztésében is nagy szerepe volt a századfordulón - Forrás: Wikipedia Commons

A hírlapok a prágai mérkőzésről is beszámoltak röviden, amit április 8-án, húsvéthétfőn játszottak. Ott a Rosslyn Park nyert meg 17-15-re, hozzátéve, hogy az ottani nézőket magával ragadta a játék. A mintegy negyven fős angol kompánia Prágából másnap vonattal jutott el Budapestre, ahol megérkezésükkor Isler Károly, a BTC második elnöke fogadta őket. Az angolokat mintegy húsz kocsi szállította a szálláshelyükre, a Savoy Hotelbe. A nagykörúti hosszú konvojra, illetve a lapok szerint jó kiállású játékosokra felfigyeltek a járókelők.

Kép a Rosslyn Park prágai meccséről - a tollal felírt dátum tévesen bécsi mérkőzés dátumát jelöli - Forrás: a Rosslyn Park FC honlapja

A következő napon megtörtént a magyarországi premier! A nem éppen tavaszi időjárás ellenére délután öt órakor elkezdődött a mérkőzés, amelyre a magyar hírlapok szerint mintegy háromezren voltak kíváncsiak. A Rosslyn Park piros-fehér mezben lépett pályára (ezt a színösszeállítást használja ma is a klub), ami miatt a nézők BTC néven hívták a csapatot: a Pesti Hírlap szerint azért, mert ez a klub nagy szerepet vállalt a rögbi budapesti debütálásnak megszervezésében. Valószínűbb, hogy az összehasonlítás a BTC szintén piros-fehér meze alapján történt. Az erős és gyors iramú, kétszer fél órás bemutató (egy "normál" rögbimérkőzés hossza kétszer negyven perc) első félidejében a Rosslyn Park játszott fölényben, de a térfélcsere után a Nomads ki tudott egyenlíteni - a tudósítások szerint ez azért is sikerült nekik, mert mögülük fújt a szél. A végeredmény 16-16 lett, amit a lapok teljesen normálisnak könyveltek el a mérkőzés bemutató jellege miatt.

A Tolnai Világlapjának fényképe az első magyarországi rögbimérkőzésről

És a nézők? Az első beszámolók jórészt pozitívak voltak. Ellenben hiába írták le a lapok a meccs előtt cikkeikben nagyon röviden a rögbi szabályait, eleinte a lelátókon helyet foglalók nem igazán értették, hogy mi is történik a pályán. A Budapesti Hírlap szerint a nézőket különböző szakértők hangos kommentálása segítette az eligazodásban, és a mérkőzés végére már eléggé jól tájékozódtak a lelátóról is a Millenárisra kilátogatók. A lefújás után pedig nagy ováció fogadta a pályáról levonuló játékosokat. Egy nappal később, a második találkozót is öt órakor rendezték, amelyet a hírek szerint Budapest polgármestere, Bárczy István is megtekintett. A túrázók ezt követően továbbutaztak Bécsbe, ahol egy mérkőzést játszottak. Egy őszi híradás szerint a Rosslyn Park szívesen emlékezett vissza a tavaszi, Monarchiabeli bemutatóira. A klub és az első tapasztalatok alapján tehát pozitívnak értékelhető a rögbi magyarországi debütálása. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem terjedt el? Erről egy másik bejegyzés fog majd beszámolni.

Utóirat: ez a bejegyzés nem jött volna létre Tóth Sándor nélkül, aki ha nem ülteti a fülembe a bogarat a Rosslyn Park kapcsán, akkor lehet, hogy ilyen mélyen nem ásom bele magam a rögbi magyarországi történetébe.

Források:

A ligarögbi története a National Rugby League honlapján

A Budapesti Hírlap 1912. április 10-11-én megjelent számai

A Pesti Hírlap 1912. március 31-én, április 7-, 9-10-én megjelent számai

A Pesti Napló 1912. április 11-én és szeptember 15-én megjelent számai