A "zsidó mérges gomba"
Egy náci gyerekkönyv
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) propagandája már a kezdetektől fogva végletekben gondolkozott, ellenségekben és hősökben. A totális diktatúráknak annál is inkább szükségük volt ellenségekre, hogy így igazolják azt a terrort, ami a rendszerük működtetéséhez szükséges volt. A "nemzetközi zsidóság" és az ún. tőrdöfés-elmélet, mint témák hangoztatása már az 1920-as években jó előre megszabta azt a szerepet, amit a náci párt a zsidóságnak szánt Németországban - majd 1939-től Németországon kívül is. Jelenlegi cikkemben egy olyan propagandaterméket mutatok be vázlatosan, amely azon túl, hogy tartalmazta a legtöbb használt zsidó-ellenes klisét, elsősorban a gyermekeknek, mint utánpótlásnak szólt.
Propagandafotó, gyermekek olvassák a Der Giftpilzet. Stadtarchiv Nürnberg, E 39 Nr. 2381/5
Az egyébként nem túl vaskos - 56 oldalas - kötet kiadója a Der Stürmer volt, amely egyike volt a náci párt ideológiáját már az 1920-as évek első felében is közvetítő lapoknak. A kiadó vezetője, amely a Giftpilz (mérges gomba) c. kötetet is kiadta, nem más volt mint, Julius Streicher, egyike a Nürnbergen, 1946-ban kivégzett fő háborús bűnösöknek. Emellett Striecher, a fenti említett ellentétpárokban való gondolkodás ékes példájaként, hősként meg is jelent a kötet végén.
"A Stürmerrel a Juda(izmus) ellen. A zsidók a mi szerencsétlenségünk." A Stürmer hírdetőtáblája Wormsban. Bundesarchiv, Bild 133-075
"Aki a zsidókkal harcol, az az ördöggel küzd" Julius Streicher idézet a kötetben In: Heimer, Ernst: Der Giftpilz. Stürmer. Nürnberg, 1938. 54. o.
A könyv bevezetője világosan fogalmazza meg (propagandisztikus) céljait:
A németeknek tanulniuk kell, meg kell ismerniük a zsidó mérges gombát. Fel kell ismerniük azt a veszélyt, amit a zsidók a német népre és a világra nézve jelentenek. Meg kell tanulniuk, hogy mit jelent nekünk a zsidókérdés.[1]
David H. Lindquist angolul olvasható, alul hivatkozott tanulmányában sorra veszi a könyv állításait, azok társadalmi, gazdasági, kultúrtörténeti hátterét, így ennek magyar nyelvű reprodukálásától eltekintenék. A könyv illusztrációjaként használt képek és feliratai követik a kiadvány tematikáját, és erősítik azokat a sztereotípiákat, amelyek ugyan nem voltak újak a két világháború közötti Németországban, de a náci hatalomátvételig nem az állam(párt) hivatalos álláspontjaként léteztek.
"A zsidóorr görbe. Olyan, mint egy hatos." Heimer Im. 10. o.
"Te, Apa, ha saját gazdaságom lesz, egy zsidót se fogok beengedni a házamba" Heimer Im. 24. o.
A sztereotípiák működése - és ezt egyébként a magyarországi cigánysággal kapcsolatos cikkeimben is említettem - akkor hatékony, ha a sztereotip állításnak van igazságtartalma. A zsidóság természetesen egy meglehetősen heterogén közösség volt ekkor Magyarországon és Németországban is, de általános jellemzőként volt elmondható, hogy bizonyos értelmiségi szakmákban (orvosok, ügyvédek, stb.) felülreprezentáltak voltak. Az első világháborút követően a Németországot érő hatalmas társadalmi és gazdasági válságok érthető okokból leginkább a szegényebb rétegeket viselték meg, míg a vagyonosabb rétegeket viszonylagosan kevésbé. Erre a társadalmi feszültségre csatlakozott rá a náci propaganda.
"Két bűnöző szem villan fel a szemüveg mögött, s a kövér ajkak vigyorognak" Heimer Im. 30. o.
A náci faji ideológiából fakadó gyűlölet a második világháború alatt csúcsosodott ki, elsősorban a megszállt keleti területeken, az egykori Lengyelországban és a Szovjetunió területén, elsősorban Ukrajnában, Belorussziában, és a három balti államban. A kötetet kiadó Stürmer propagandája, a zsidóság a vörös bolsevizmussal való összemosásával megágyazott a háború alatt elkövetett tömeggyilkosságoknak. Erre ékes példa, hogy a könyv borítója feltűnt az ukrán kollaboránsok egyik plakátján is.
"A zsidó azt üvölti: minket nem érdekel Németország, a legfőbb dolog, ami nekünk fontos, hogy nekünk jól megy." Jól megfigyelhető, hogy a "kommunista zsidó" német munkásoknak szónokol, mintegy "megrontva" őket. Heimer Im. 46.. o.
"A mérges gomba! Ők mérgeznek minket!" Ukrán nyelvű német barát plakát, feltehetően 1941-ből.
Kapcsolódó cikkeink:
Fóris Ákos: Partizánvadászat a zsidók ellen - I. Az irányelvek
Balogh-Ebner Márton: Pogromok Kelet-Lengyelországban és Ukrajnában 1941-ben
FRISSÍTÉS
Akit érdekel a kiadvány, az alábbi hivatkozásban eléri PDF-ben. Aki pedig a kötet további képire, azok feliratára kíváncsi angol fordításban, az eléri a Calvin Collage honlapján.
Felhasznált forrás, ajánlott irodalom
Jochem, Gerhard: Blutvergiftung. Rassistische NS-Propaganda und ihre Konsequenzen für jüdische Kinder und Jugendliche in Nürnberg. Statsarchiv Nürberg, 2015. Nürnberg.
Jochem, Gerhard: Das „Stürmer“-Archiv: "Für Nürnberg und das Stadtarchiv ohne jedes Interesse“. In: Norca, 2006. 2. sz.
Lindquist, David H.: The Story of Der Giftpilz:Teaching About Antisemitism Through a Children’s Picture Book. In: Prism 2015. 6. köt.
[1] Heimer, Ernst: Der Giftpilz. Stürmer. Nürnberg, 1938. 8. o.
.jpg){kind=link}
