Pravda vitězí? Győz az igazság?

Ha valaki először jár Prágában, biztos, hogy a Hradzsin-Károly híd-Óvárosi tér-Josefov tengelyen mozog, netán elzarándokol az U Flekůba. Aki már másodjára nézi meg a cseh fővárost, már merészebb, és megnézi a Staropramen sörfőzdét, kilátogat a Petřín-hegyre vagy épp Vyšehradra. Ha pedig harmadjára van Prágában, akkor van sok ideje a látnivalókra. Ilyenkor lehetőség a Vítkov-hegyen található katonai múzeum. Természetesen a magyar átlagturista felhorkan, és elmondja a szokásos mantrákat: "Minek menjek én ezeknek az országcsonkítóknak a múzeumába," vagy "Megnézzem, hogy ezek mit ünnepelnek a semmilyen háborúban sem harcoló játékkatonáikkal magyarként?" Hrabal regényei, Menzel fimjei, na meg a sör ilyenkor nem ellensúlyozzák a régi előítéleteket. Aki viszont kíváncsi arra, hogy milyen a másik oldalról látni az 1919-es harcokat, a háború közti időszakot, vagy éppen a győztes-vesztes második világháborút, annak mindenképpen csak ajánlani lehet az intézményt. A továbbiakban tehát rendhagyó módon élménybeszámoló következik egy múzeumlátogatásról.

amz1.jpg

A Žižkovi Katonai Múzeum - Forrás: www.vhu.cz

Aki szereti a kaptatókat, az akár a Florenctől is kigyalogolhat a Žižkov városrészben található Vítkov-hegyre, de a buszpályaudvartól induló helyi járatok is gyorsan a múzeumhoz viszik a potenciális látogatót. Az emelkedő után jobb kézre egy T34/85 várja a felcaplató személyt, jelezve, hogy jó helyen jár. A bejáratnál rögtön kellemes meglepetés éri a belépőt: az állandó kiállítások ingyenesen megtekinthetőek. Két emeleten eléggé részletesen lehet tehát az 1914-1950 közötti időszak cseh(szlovák) hadtörténetéhez kapcsolódó tárlatot megtekinteni. Nem nagy meglepetés, ha eláruljuk az elején: az első világháború történéseit dolgozza fel az első jelentősebb része a múzeumnak.

Itt, hasonlóan a "mi" Hadtörténeti Múzeumunkhoz egyenruhák, fegyverek, kitüntetések, fotók, használati tárgyak színesítik a kiállítást, nemcsak a Központi Hatalmak oldaláról: a francia karabélyok vagy az ausztrálok egyenruháját ugyanúgy meg lehet tekinteni, mint egy K. u. K. lovasszablyát a tárlókban. Természetesen a megfelelő információs szövegek kísérik a látogatót (cseh és angol nyelven), amelyek az első világháború eseményeit főleg cseh szempontól világítják meg, így természetesen szó esik a "prágai maffiáról," a Sokol-mozgalomról, a különböző politikusokról, valamint akár a cseheknek hadsereget ígérő oroszokról is. Ugorva egyet, külön érdekes lehet az 1918-1919-es harcokat bemutató rész, ahol cseh(szlovák) szempontból lehet a harcok történetét látni: ezúttal a kommunista világforradalom ellen. Az egyik magyarázó térképen látható érdekesség is: a csehszlovák légiók nemcsak a nagyobb iparvárosokat, hanem meglepőnek tűnő célpontokat is elfoglaltak, legalábbis Monok és Szilaspogony valamiért fontos volt a csehszlovák egységeknek (aki bármilyen információt tud a két település 1918-1919-es történetével kapcsolatban, ne habozzon, kommentben írjon róla!).

csr1vh.jpg

A kiállítás első része az 1914-1918 közti időszakkal foglalkozik - Forrás: www.vhu.cz

 

Kossuth Lajos szülőfalujának elfoglalásánál sokkal hangsúlyosabb az oroszországi légiók történetét bemutató szekció, amely egységek katonái, ha nem is 80 nap alatt, de szinte körbeutazva a bolygót jutottak haza. Már a létező Csehszlovákiába, miközben a francia, olasz fronton küzdő társaik már otthon voltak - róluk is lehet látni részletes tárlókat. Az 1918-as államalapítás is helyet kap a kiállítás első részében, mint ahogy a Császári és Királyi Haditengerészetben szolgáló cseh matrózokról, tisztekről sem feledkezett meg a múzeum.

img_20160625_133720_1.jpg

Első világháborús plakátok a múzeumban - a kép mobiltelefonnal készült, a szerző saját fényképe

 

Egy emelettel feljebb az első csehszlovák állam korszakának hadseregéről szól a kiállítás: a békeidőszak kellő alapossággal van bemutatva (szinte akkora a tárlat ezen része, mint az első világháborús részleg!). A kisantant-korszak utáni válságos időszak, 1938-39 is ki van emelve, külön bemutatva a csehszlovák be nem fejezett erődrendszert. A csehszlovák államiság eltűnése, majd az emigráns kormány megalakulása szervesen illeszkedik a második világháború időszakának bemutatásához: külön színesítve azt egyes harctereket bemutató diorámákkal. A Cseh-Morva Protektorátusról is található itt anyag: akár a megszállókkal kollaboráló fegyveres erőkről, a zsidók elhurcolásáról is láthatóak tárlók, de a Reinhard Heydrich protektorhelyettes elleni merényletet elkövető ejtőernyősök egyes személyes tárgyai is ki vannak állítva. Szintén helyet kapott a Gestapo, amely guillotine-ja is megtekinthető egy üvegfal mögül. A Szlovák Nemzeti Felkelést bemutató szakasz után már gyakorlatilag kevés maradt hátra a kiállításból: a prágai felkelést, a szovjetek, amerikaiak bevonulását cseh területre a németek kiűzése zárja.

elias.jpg

A németek által 1942-ben kivégzett protektorátusi miniszterelnök, Alois Eliáš képe és egyenruhája - Forrás: www.vhu.cz

 

S hogy a címben szereplő mottó, amely hivatalosan Csehország mottója szóba kerüljön: a főlépcsőházban kissé félreállítva lehet arról is információt szerezni, hogy 1945, de főleg 1948 után milyen sors várt a nyugati emigráns hadseregben szolgálókra: többen a "cseh Recsk," vagyis Jáchymov uránbányájában végeztek kényszermunkát éveken keresztül, aki pedig nem akart ebben részt venni, arra az emigráció várt. A múzeum állandó kiállítása itt véget ér, és a látogató nem feltétlenül azzal a tudattal hagyja el az épületet, hogy az az eszme, amelynek okán 1918 októberében létrejött Csehszlovákia, győzött volna a bemutatott jó harminc-harmincöt év alatt. Sőt, a magyar látogatónak, látva a csehszlovák 1948 utáni, koncepciós tábornok-perek áldozatainak arcképeit vagy éppen a már említett uránbányákról készült fotókat, még a moralizáló, de ismert közhely is az eszébe juthat átalakítva: "a csehek azt kapták győztesként jutalomból, amit mi vesztesként büntetésből." Természetesen ennyire ez le nem egyszerűsíthető, de nem ennek a blogposztnak, pláne nem a múzeumnak a feladata, hogy erről most részletesen beszámoljon.

csrpil.jpg

A második világháborúban hősi halált halt csehszlovák légi egységekben szolgáló pilóták emléktáblája - Forrás: www.vhu.cz

 

A múzeum júniusi meglátogatásakor egy ideiglenes kiállítást is meg lehetett tekinteni szintén ingyen, a Cseh-Morva Protektorátus mindennapjairól: ezt különböző képek, installációk, vetítések segítenek bemutatni. A rövid, de informatív kiállítás is rendelkezett angol nyelvű segédanyaggal, így a csehül nem értő látogatók számára is hasznos volt betérni a múzeum pincéjébe. Ha pedig már a Protektorátus, valamint Heydrich, más néven a "Prágai hóhér" szóba került, hol máshol lehetne átbeszélni leginkább a múzeumban látottakat, mint az (és ez itt most nem a reklám helye) U Parašutistůban, amely vendéglátóhely azzal a templommal szemben található, ahol végül a németek körbekerítették a protektorhelyettes elleni merényletet végrehajtó ejtőernyősöket, akik közül azonban egyet sem fogtak el élve, mivel a kibontakozó tűzharc nyomán inkább az öngyilkosságot választották.

A Žižkovi Katonai Múzeumról (Armádní Muzeum Žižkov) néhány információ még a végére:

Cím: 130 05 Praha 3 – Žižkov, U Památníku 2

A múzeum hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között várja a látogatókat,

A belépés ingyenes minden látogatónak

A Florenctől a 133-es, a 175-ös és a 207-es buszokkal lehet megközelíteni a múzeumot, amelyhez az U Památníku megállónál kell leszállni