"A közigazgatási garnitúra tényleg alkalmas a szovjet részére egy felbomlást kierőszakolni."
A leghűségesebb nemzet?
Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott déli-délnyugati sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. Ezt követően, miután Hitler bábáskodása mellett Szlovákia kikiáltotta a függetlenségét, Kárpátalját pedig rövid harcok után Magyarország szerezte meg 1939 márciusában. Ekkor azonban olyan terület került vissza az anyaországhoz, ahol a revíziós sikereket nem lehetett a népességi adatokkal megindokolni.
Trianon emlékmű Tokajon, 1935 GRAUTHOF, TED / FORTEPAN
A revíziós sikerek igazolásra belföldön a Nem, nem, soha! és a Mindent vissza! jelszavakkal fémjelezhető területi elv adta az alapot. Külföldön pedig az újonnan létrejövő lengyel-magyar határszakasz teremtette meg a lehetőséget arra, hogy igazolást adjon a "maradék" Kárpátalja bekebelezésére. Emiatt persze a magyar külügynek több alkalommal is magyarázkodnia kellett Berlin felé, nehogy a németek úgy értelmezzék a magyar-lengyel barátkozást, mint ami ellenük irányul - még akkor is, ha a lengyeleken kívül ebben a franciák egyébként valahol bíztak is. Weizsäcker - német külügyi államtitkár - egy jelentésében erről így számolt be:
(...) Továbbá, ha nekünk a közös magyar-lengyel határ miatt lennének valamiféle meggondolásaink, úgy ő, Sztójay (magyar követ, későbbi miniszterelnök), szeretne biztosítani engem arról, hogy ilyen gondolatok semmiféle szerepet nem játszhatnak, mivel általában Csáky (István, külügyminiszter) gróf sohasem fog bízni a magyar lengyel, hanem mindig csak a magyar-német barátságban, és csak az utóbbira támaszkodik.
73/51 786-7. sz. irat. Wilhelmstrasse és Magyarország 368. o.