Magyarország egy rejtett történelmi kincse
A fenyőharaszti Podmaniczky-kastély
Magyarországon a török kiűzése után számos pompás főúri rezidencia épült, és ez a „kastélyépítési láz” kitartott egészen a XIX. század második feléig. A legnagyobb és legjelentősebb kastélyok – mint például a keszthelyi Festetics-kastély vagy a fertődi Esterházy-kastély – története viszonylag ismert, de a kisebb vidéki kúriák sorsa sok esetben homályba burkolózik.
A mai posztunkban egy ilyen „kisebb” kastélyt mutatunk be, a Podmaniczky család egykori fenyőharaszti rezidenciáját. A Hatvan és Verseg között található uradalom, Fenyőharaszt, a XVIII. században került a Podmaniczky család birtokába, a környék többi földjével együtt. A birtokon a 103 (!) évet élet hóbortos báró, Podmaniczky János (1780–1883) kezdett gazdálkodni, és hozzá fűződik a későbbi kastély alapját képező gazdasági épületek építtetése is. A birtok a családon belül többször is gazdát cserélt („jótékonysági” vásárlás, csere és valószínűleg kártyanyereség útján), míg végül a magának való Podmaniczky Levente báró (1839–1913) örökölte meg. Levente nem rendelkezett jelentős vagyonnal, de annál nagyobb álmokat dédelgetett, fel akarta építeni saját kastélyát a kíváncsiskodó szemek elől elzárt pusztán. A megvalósításban segítségére volt felesége, és egyben első unokatestvére, Podmaniczky Magdolna (1831–1903). Magdolna elvált asszony volt, első házassága valószínűleg a bárónő meddősége miatt ment tönkre. A második azonban jobban sikerült, Leventével közel negyven évig éltek boldog házasságban. Magdolna jelentős vagyont – és számos műkincset – örökölt apjától, így a házaspár megvalósíthatta álmát és 1866–1868 között felépíthették neoklasszicista kastélyukat, amelyről a szakirodalom is elismerően ír:
„A pesti nagy mesterek művészetétől ihletett emlékek közül megemlítjük a versegi Podmaniczky-kastélyt, amelynek hatoszlopos fínom arányú felhajtója egyszerű, régebbi épületekhez csatlakozik. A teljesen ismeretlen építéstörténet meggátolja a pontosabb szerzőmeghatározást, de a kastély nagyvonalúsága kétségtelenül jelentős mester kezére vall.”
A fenyőharaszti kastély egyetlen ismert korai ábrázolása 1910-ből, Borovszky Samu vármegyeleírásában