Bár a Monarchia alapvetően Adria-szinten alkalmazta flottáját, a császári és királyi tengerészek sem maradtak ki a Távol-Keleti és egyéb egzotikus utakból, amelyek egyszerre szolgálták a tudományos kutatás és a zászlómutogatás (showing the flag) céljait; a Monarchia ezen utakkal jelezte, hogy helyet kér a nagyok között. Az expedíciókra természetesen a legjobb, világviszonylatban is kiváló hajókat és válogatott legénységet jelöltek ki. Az 1870-es évektől hosszabb expedíciókat tett meg például a Fasana, az Albatros és a Saida, ez utóbbinak egy későbbi útján kezdte meg tiszti karrierjét Horthy Miklós későbbi kormányzó is.
A Zrínyi gőzkorvett (Csonkaréti Károly festménye)
A Zrínyi korvett 1890-ben indult kelet-ázsiai útjára. Az utókor szerencséjére ennek az útnak - ahogy több másiknak is - is akadt egy krónikása, méghozzá Dr. Gáspár Ferenc hajóorvos, aki 1911-ig öt könyvben írta meg tengerészeti élményeit. Legelső munkája, a Negyvenezer mérföld vitorlával és gőzzel 1892-ben jelent meg, és bár illusztrációk nélkül, de a Magyar Tengerészek Egyesülete jóvoltából online is elérhető. Ebből válogatunk ki néhány szemelvényt (a szöveghű átíráson nem változtatva), amelyek bepillantást engednek a kor tengerészeinek életébe, még a 20. század hajnalán is erősen élő babonáiba, és egy ilyen út viszontagságaiba és nehézségeibe. Gáspár doktor könyve amellett, hogy érdekes leírást ad az útjuk során megismert helyekről és népekről is, olvasmányos stílusának köszönhetően szórakoztató irodalomnak is elsőrangú, így nem csak "fanatikus" tengerészet-rajongók számára ajánlott.
Mostani írásunkban a Zrínyi korvett útjának első szakaszából (1890 május) szemezgetünk. Terveink szerint ezt a posztot több követi; virtuálisan követjük Gáspár doktorék útját az Indiai-óceánon át egész Kínáig és Koreáig.