Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott déli-délnyugati sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. Ezt követően, miután Hitler bábáskodása mellett Szlovákia kikiáltotta a…

Buda várát utolsó alkalommal a 20. század második felében alakították át, de ellentétben a korábbi át/újjáépítésekkel - amelyek közül az egyik legnagyobb a dualizmusban volt - az építkezés oka ekkor nem a funkcióbővülés vagy az új építészeti formák megjelenése volt, hanem az 1944/1945-ös ostrom…

Magyarország 1940-ben német-olasz segítséggel visszaszerezte a Romániához csatolt területek északi sávját. Teleki Pál miniszterelnök a revíziós sikereknek mégsem örült felhőtlenül, ugyanis a területi visszacsatolások mögött nem volt széles nemzetközi jóváhagyás; ehhez lásd korábbi cikkünk. A magyar…

Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek,…

Egy jól körülhatárolható ellenségkép megrajzolásának számos, egymástól független, de több egymással összefüggő oka lehet, s ez nem volt másképpen a középkori illetve a kora-újkori Magyarországon sem. Ezen okok mögött természetesen jelen voltak objektív körülmények is mind a 14., mind a 17. században…

A 2016-os szlovákiai választásokon Marian Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko) bekerült a szlovák törvényhozásba. A szélsőséges párt nosztalgikusan viszonyul a Hlinka Gárdához és a nácik bábjaként működő Szlovák Államhoz. Jelen cikkemben ezért szükségesnek éreztem,…