1968-ban a hazai újságok az olimpia miatt Mexikóval voltak tele. Az ország  egy évszázaddal korábban is a hazai érdeklődés középpontjába került, Habsburg Miksa rövid életű mexikói császársága miatt. Hogyan csapódott le ez a hazai közvéleményben, hogyan látták az expedíció résztvevői (és általuk az olvasók) Mexikót és lakóit?

Klasszikus propaganda új stílusban: Miksa császár lovas fényképe. Library of Congress, LC-USZ62-131404 

 Mexikó és a Habsburgok kapcsolata nem ért véget a család spanyol ágának 1700-as kihalásával. Mexikó függetlenségének 1810-es kikiáltása után a trónt Károly főhercegnek is felajánlották. Metternich kézzel-lábbal tiltakozott, úgyhogy Károly otthon maradt. A forradalmat leverték, de egy évtizeddel később az ország mégis elszakadt Spanyolországtól, a trónt pedig a forradalom leverésére küldött hadsereg parancsnoka foglalta el I. Ágoston néven. Néhány hónap után letaszították a trónról, agyonlőtték és kikiáltották a köztársaságot. A monarchia (sőt, egy Habsburg monarchia) gondolata csak az 1860-as években került elő egy újabb polgárháború után. Franciaország, Anglia és Spanyolország is a konzervatívokat támogatta, végül azonban amerikai segítséggel a liberálisok vezére, Benito Juárez győzött. A külföld ekkor a háborús kölcsönök megfizetését kérte (nemcsak az amerikaiak, hanem a franciák, angolok és spanyolok is benyújtották a számlát), Juárez azonban 1861 júliusában a háborús pusztításra hivatkozva kétéves moratóriumot hirdetett (az amerikaiakkal természetesen kivételt tett). Az európai hitelezők 1861 végén csapatokat küldtek Mexikóba; Juárez ekkor visszavonta a júliusi rendeletet. Az angolok és spanyolok 1862 áprilisában ki is vonultak, III. Napóleon azonban megragadta az alkalmat Mexikó meghódítására. 1863 júniusára elfoglalták az ország nagy részét és a fővárost is. A császár (hogy a francia protektorátust leplezze), Ferenc József öccsének, Miksa főhercegnek, a császári haditengerészet főparancsnokának ajánlotta fel az újonnan "megszerzett" trónt. III. Napóleon motivációit a döntésben (mármint nem a hódításban, hanem hogy pont Miksát szemelte ki) csak találgatni lehet. Talán tartott a poroszoktól és az osztrák szövetséggel akarta őket satuba fogni. Miksa mellett szólt, hogy korábban sikeresen menedzselte Lombardiát (az 1859-es háború előtt küldték haza) és a haditengerészetet is, vagyis volt tapasztalata a vezetésben.[1] Ráadásul ezzel Franciaország szorosabbra fűzhette a kapcsolatait Belgiummal is (Miksa a belga király veje volt). A császár nem fukarkodott az ígéretekkel és azzal kecsegtette Miksát, hogy egy aranyhegyen áll majd a császári trón.[2] A mexikói küldöttség 1863 őszén kereste fel a főherceget trieszti kastélyában és sikerült elnyernie a beleegyezését.

Ha meg kellene neveznünk egy uralkodót, aki Magyarországon igazán megtestesíti az érett középkor uralkodói ideálját, akkor alighanem Nagy Lajos lenne a befutó. Az Anjou-ház második uralkodója személyesen vett részt nemcsak a lovagi tornákon, hanem olykor még az ostromokban is, amelyek azoknak a háborúknak voltak a részei, amelyeket ő maga indított el. Emellett pedig még a kortársaknál is mélyebben vallásos volt, mindig hallgatott az édesanyjára, egy csinos feleséget vehetett maga mellé és számolatlanul szórhatta az aranyforintokat az apja örökségéből. Ki ne szeretné manapság ugyanezt csinálni? Mai forrásainkban arra próbálunk meg rávilágítani, hogy miért is tartották őt lovagkirálynak, és milyen esetekről tudunk, amikor személyesen avatkozott a harcokba.

Nagy Lajost ábrázolása a Thuróczy-krónikában

Már több alkalommal írtunk a Császári és Királyi Haditengerészet korai és első világháborús szerepéről is. Esett szó a helgolandi és lissai csatákról, felfedezőutakról, kannibálokról, elsüllyedt csatahajóról, elfogott francia tengeralattjáróról és éjjeli közelharcban remekelő rombolókról is. A nagy háború során a flotta sikerrel hajtotta végre feladatát, vagyis megvédte a partokat, és a hatalmas túlerő ellenére kisebb-nagyobb támadó vállalkozásokra is futotta erejéből, amelyeket az Adrián kívüli vizeken tengeralattjárók hajtottak végre. 1917-től, a gazdasági helyzet romlása mellett az ellenséges fölény is tovább növekedett; így fordulhatott elő, hogy az őfelsége egyik búvárnaszádja japán rombolókkal került szembe!

Ahogy a művész elképzelte: az U-27-es és a Phoenix összecsapása

Japán, a feltörekvő nagyhatalom az első világháborúban igen korlátozott mértékben vett részt, az antant oldalán. Legnagyobb hadműveletük a kínai német város, Csingtao ellen zajlott, ahol osztrák-magyar tengerészekkel is találkozhattak. A Kaiserin Elisabeth cirkáló legénysége ekkor már több mint két éve japán hadifogolytáborokban élt - a második világháborús, Híd a Kwai folyón című klasszikusból is ismert táborokkal ellentétben normális körülmények között. A japán haditengerészet ugyanakkor - nyilván kíváncsiak voltak a legújabb hadviselési módozatokra - messzire is elkalandozott; a Földközi-tengeren, Málta központtal 1917 áprilisától 14 rombolóval képviseltette magát a felkelő nap országa. Az ázsiai tengerészek rámenősnek, keménynek bizonyultak, akik arányaiban több időt töltöttek bevetésen, mint brit és francia társaik. Ennek ellenére császári és királyi tengeralattjárót - a búvárnaszádok megsemmisítése volt a kötelék fő feladata - egyet sem sikerült elkapniuk, az U-27-es ugyanakkor megtorpedózta a Sakaki rombolót.

Szinte napra pontosan hetvenöt évvel ezelőtt a frissen kinevezett cseh-morvaországi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich beszédet mondott Prágában, arról, hogy miként képzeli el a tartomány és azon belül is a csehek jövőjét. A Sicherheitsdients megszervezője, az Endlösung későbbi kitervelője egy rá jellemző, nagyon alapos elgondolást vázolt fel a német hallgatóság előtt. Heydrich terve végül nem valósult meg, ebben nemcsak a halála akadályozta meg, de a változó hadi helyzet is átalakította a megszálló németek helyi politikáját, valamint az sem kedvezett elképzelésének, hogy csak nagy ráfordítással tudta volna a Harmadik Birodalom végrehajtani.

Reinhard Heydrich 1940-ben - Forrás: Wikimedia Commons

A fogyasztási szokások rendkívül sokat elárulnak egy háztartás anyagi helyzetéről. Ha a kiadási oldalon az élelmiszerfogyasztás és a lakásfenntartás aránya magas, az arra utal, hogy a család a bevételeit a legszükségesebbre fordítja, s más kiadásra - kultúrára, szórakozásra, tartós cikkekre (autó, háztartási gép, stb) - kevesebb/nem jut. Cikkemben arra keresem a választ, hogy a Kádár-korszak szegényeinek az életszínvonala a fogyasztás tükrében hogyan alakult az 1973-as válságot követően.

Idősebb hölgy kidobott élelmiszerből válogat a Lehel (akkor: Élmunkás) téri piac mögött, 1966. MAGYAR RENDŐR / FORTEPAN

A Sherman Firefly harckocsi jó példája a britek azon irányú háborús erőfeszítéseinek, amelyekkel a rendelkezésükre álló erőforrásokból fölösleges erőbefektetés nélkül, olyan páncélost sikerült létrehozni, amivel hatásosan tudták felvenni a harcot a német csúcstechnikával. Habár a tank megalkotásához és rendszeresítéséhez vezető út nem volt zökkenőmentes, de a harci alkalmazása abszolút sikernek bizonyult. 

A lövegcsövön lévő álcafestés célja, hogy az ellenség összetévessze a harckocsit a hagyományos, 75 mm-es ágyúval felszerelt Sherman-ekkel.