Magyar huszárok Mexikóban
Visszaemlékezések Habsburg Miksa mexikói expedíciójáról
1968-ban a hazai újságok az olimpia miatt Mexikóval voltak tele. Az ország egy évszázaddal korábban is a hazai érdeklődés középpontjába került, Habsburg Miksa rövid életű mexikói császársága miatt. Hogyan csapódott le ez a hazai közvéleményben, hogyan látták az expedíció résztvevői (és általuk az olvasók) Mexikót és lakóit?
Klasszikus propaganda új stílusban: Miksa császár lovas fényképe. Library of Congress, LC-USZ62-131404
Mexikó és a Habsburgok kapcsolata nem ért véget a család spanyol ágának 1700-as kihalásával. Mexikó függetlenségének 1810-es kikiáltása után a trónt Károly főhercegnek is felajánlották. Metternich kézzel-lábbal tiltakozott, úgyhogy Károly otthon maradt. A forradalmat leverték, de egy évtizeddel később az ország mégis elszakadt Spanyolországtól, a trónt pedig a forradalom leverésére küldött hadsereg parancsnoka foglalta el I. Ágoston néven. Néhány hónap után letaszították a trónról, agyonlőtték és kikiáltották a köztársaságot. A monarchia (sőt, egy Habsburg monarchia) gondolata csak az 1860-as években került elő egy újabb polgárháború után. Franciaország, Anglia és Spanyolország is a konzervatívokat támogatta, végül azonban amerikai segítséggel a liberálisok vezére, Benito Juárez győzött. A külföld ekkor a háborús kölcsönök megfizetését kérte (nemcsak az amerikaiak, hanem a franciák, angolok és spanyolok is benyújtották a számlát), Juárez azonban 1861 júliusában a háborús pusztításra hivatkozva kétéves moratóriumot hirdetett (az amerikaiakkal természetesen kivételt tett). Az európai hitelezők 1861 végén csapatokat küldtek Mexikóba; Juárez ekkor visszavonta a júliusi rendeletet. Az angolok és spanyolok 1862 áprilisában ki is vonultak, III. Napóleon azonban megragadta az alkalmat Mexikó meghódítására. 1863 júniusára elfoglalták az ország nagy részét és a fővárost is. A császár (hogy a francia protektorátust leplezze), Ferenc József öccsének, Miksa főhercegnek, a császári haditengerészet főparancsnokának ajánlotta fel az újonnan "megszerzett" trónt. III. Napóleon motivációit a döntésben (mármint nem a hódításban, hanem hogy pont Miksát szemelte ki) csak találgatni lehet. Talán tartott a poroszoktól és az osztrák szövetséggel akarta őket satuba fogni. Miksa mellett szólt, hogy korábban sikeresen menedzselte Lombardiát (az 1859-es háború előtt küldték haza) és a haditengerészetet is, vagyis volt tapasztalata a vezetésben.[1] Ráadásul ezzel Franciaország szorosabbra fűzhette a kapcsolatait Belgiummal is (Miksa a belga király veje volt). A császár nem fukarkodott az ígéretekkel és azzal kecsegtette Miksát, hogy egy aranyhegyen áll majd a császári trón.[2] A mexikói küldöttség 1863 őszén kereste fel a főherceget trieszti kastélyában és sikerült elnyernie a beleegyezését.