Szerző: Kalmár Miklós

Ki volt az az ember, akire Hitler felnézett, akiben saját, meg nem valósult fiatalkori önmagát látta? Ki volt az, akit kitüntető figyelemmel és udvariassággal kezelt ismeretségük kezdete óta, akivel olyan bizalmas kapcsolatban állt, mint senki mással a „régi bajtársak” közül, akire szinte egyedüli barátjaként tekintett, s aki már-már imponált neki? Ki volt - Karl Hettlage, a Birodalmi Építészeti Főfelügyelőség gazdasági szakértője szavaival élve - Hitler reménytelen szerelme?

Albert Speer 1933-ban. Fénykép: Bundesarchiv Bild 146II-277.

Az 1956-os forradalom legtöbb eseménye jól dokumentált és alaposan feltárt, ugyanakkor léteznek kevésbé ismert, vagy kevésbé látványos mozzanatok is. Az egyik ilyen a röplapok kérdése, amelyeket mindkét oldal használt, sokszor azért, hogy minél több emberhez jussanak el, sokszor pedig a hagyományos információs csatornák hiányában. Mostani posztunkban ezekből szemezgetünk néhány darabot, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Rendhagyó útjelző Budapesten, 1956 októberében (Fortepan 6657)

Szerző: Miklós Tamás

A Vitézi Rend létrehozásának alapvetően szociális és politikai céljai voltak. Eredetileg az arra érdemesek földhöz juttatásával egy olyan, Horthy Miklóshoz lojális középbirtokos réteget szándékoztak megteremteni, amely egy esetleges külső támadás vagy belső zavargás esetén feltétlenül a hatalom rendelkezésére állhatott volna. Ezt a célt, illetve az arra érdemeseknek anyagi stabilitásának megalapozását szolgálták volna a rend tagjai számára juttatott vitézi telkek, azonban rend története során ezt a fajta földosztást nem sikerült kielégítően megoldani. 1930-ban például a vitézi telek adományozására jogosult 10.745 vitéz közül (a várományosokat nem számolva) csupán 3298 fő, azaz csak 30,7%-uk rendelkezett vitézi telekkel. Ezt később különböző kedvezményekkel próbálták ellensúlyozni.

A Vitézi Rend címere (a szerző gyűjteményéből)

Közismert, hogy Magyarország a második világháború alatt több tízezer lengyelnek nyújtott menedéket, de francia és később olasz foglyok is kielégítő ellátásban részesültek ugyanekkor. Az viszont már nem igazán ismert, hogy 1939-41 között csehek is voltak hazánk területén, akik szintén elmenekültek hazájukból, hogy később csatlakozhassanak az emigráns katonai alakulataikhoz, akárcsak a lengyelek. A két világháború közti csehszlovák-magyar viszony azonban rányomta a bélyegét az ő ellátásukra. A magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy a cseh menekültek nem lehetnek hadifoglyok, mivel Cseh-Szlovákia megszűnt 1939. március 15-én, és nem volt akkor hadviselő fél. A csehek így határsértőknek lettek minősítve, és szigorúbb elbírálásban részesültek, mint a lengyelek. Ellátásukról gondoskodott az állam, az előírásoknak megfelelően, de ezt a gyakran nem megfelelő ellátmányt gyakran külső szervezetek egészítették ki. Ilyen volt az Amerikia Univerzalista Unitárius Egyház, melynek küldötte, Robert C. Dexter a feleségével 1940-ben a saját szemével láthatta, hogyan telnek a napjaik a cseh menekülteknek Magyarországon.

Csehszlovák katonák az 1930-as évek első felében

1933. december 2-án adták át a 314 méter magas lakihegyi rádiótornyot, amely sokáig Európa legmagasabb építményének számított, és a hazai rekordot ma is tartja. A technikai fejlődés mellett az antenna átvitt értelemben revíziós célokat is szolgált, ugyanis nem elég, hogy átlépte a békekorlátozásokban szereplő 280 méteres határt, de a franciák büszkeségét, Európa akkori csúcstartóját, az Eiffel-tornyot is maga mögé utasította.

A torony 1940-ben. Megfigyelhető a kieresztett hangolótoldat.

(Fortepan 56166)

Szerző: Kalmár Miklós

Albert Speer Hitler építésze, a nemzetiszocialista kormány fegyverkezési minisztere, akinek tevékenysége nélkül jóval hamarabb befejezhető lett volna a II. világháború. Ez az általánosan ismert kép erről a rendkívüli személyiségről, ez az, ami széles körben ismertté tette nevét.

A valóság azonban árnyaltabb volt. Speer 1927-ben, Berlinben valóban építészmérnöki diplomát szerzett, és négy évvel később be is lépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. Politikai elköteleződése befolyásolta későbbi karrierét is: a Führer ugyanis hamar felfigyelt a dinamikus, határidőket pontosan betartó fiatalemberre, akinek a nevét kisebb munkák – például a Propagandaminisztérium belső renoválása – ismertté tették az NSDAP berkein belül. Hitler kegyeltjeként nem volt kétséges, hogy Speer lesz a Harmadik Birodalom következő főépítésze, és miután elődje, Paul Ludwig Troost 1934-ben elhalálozott, valóban ő kapta meg ezt a posztot – és vele minden idők legnagyobb építészeti megbízását is.

Bundesarchiv: Bild 183-2004-0312-500