Szerző: Kalmár Miklós

„Führerem, jelentem, hogy elkészült a kelet-nyugati tengely. Beszéljen önmagáért a mű!” E szavakkal avatta fel a Brandenburgi kapunál gyülekező sokaság előtt a Harmadik Birodalom tervezett új fővárosának egy új elemét, a kelet-nyugati tengely egy elkészült szakaszát a Führer 50. születésnapja előestéjén a tervezésért és kivitelezésért felelős birodalmi főépítész, Albert Speer. „…meg kell hagynom: jó beszéd volt. Az egyik legjobb, amit életemben hallottam.”- hangzott a Führer válasza másnap, a Birodalmi Kancellárián tartott díszebéden.

A Birodalom tervezett új fővárosának észak-déli tengelyét a Großer Platz előtt a kelet-nyugati sugárút keresztezte. Elnevezése egyszerűen csak tájolását jelöli, a tényleges nyomvonal ugyanis ettől kissé eltért, annak érdekében, hogy az út a neki szánt közlekedési feladatokat jobban elláthassa. A két főútvonal között lényeges különbséget jelentett, hogy míg az észak-déli tengely terveiből semmi sem valósult meg, addig a kelet-nyugatinak egy szakasza megépült. Az átadási ceremóniát nem kisebb alkalomra, mint Hitler 50. születésnapjának, 1939. április 20-nak előestéjére időzítették. A Führer már ebédnél izgatottan jegyezte meg: „Nagy újság van, Speer szónoklatot tart. Kíváncsi vagyok, mit fog mondani.”

A kelet-nyugati tengely 1939-ben. Fénykép: Bilderbuch Berlin, no. 388646.
(A fényképen szereplő 1930-as dátum téves.)

A Magyarországi Tanácsköztársaság 1919 augusztusi bukásával megnyílt az út az ellenforradalmi kormány számára a hatalom országos átvételére. Az új budapesti kormány legitimációja rendkívül kérdéses volt, ugyanis az országban ekkor nem csak román, de szerb és francia csapatok is tartózkodtak megszállóként, illetve antant megfigyelőként angol és amerikai tisztek ellenőrizték Magyarországot. Az országban 1919-ben választásokat nem tartottak, s az 1920-as választások tisztasága is több szempontból megkérdőjelezhető.

Vöröskatonák előre, be a Vörös Hadseregbe! (Fortepan 75865)

Szerző: Miklós Tamás

Éppen az Esztergom és Vidéke 1944-es évfolyamát lapozgattam, amikor egy figyelemre méltó cikkre bukkantam. Korábbi olvasmányaimból már ismerős volt a szövetségesek által ledobott robbanó babák és tollak története, amely mindig is erősen propaganda gyanús volt. Ebben erősített meg az említett írás is, amely Megyénkben is dobtak le halálos gyermekjátékokat a terrortámadók címmel jelent meg az Esztergom és Vidékében. Itt azonban az ismeretlen szerző egy lépéssel tovább ment, amikor a következőket írta: „Ugyancsak f. hó [április – M.T.] 13-án a terrortámadás után a dorogi bányaigazgatóság udvarán és a vármegyében több helyen arzénnel mérgezett tölgyfaleveleket találtak. Az igazgatóság vezetősége felfigyelt a levelekre, mivel a környéken tölgyfa nincs, hogy azok honnan származnak. Az igazgatóság a leveleket elküldte a közegészségügyi intézetbe, ahol megállapítást nyert, hogy a leveleket arzénnel vannak átitatva. Tették ezt a gaz támadók azért, hogy a gazdaközösség által Szt. György napján kihajtott állatok ezt fellegeljék és ezáltal állatállományunk pusztuljon.”[1]

Az említett cikk

Bár a cím önmagában is megtévesztő lehet, a mostani posztban nem egy újabb iparmágnásról, hanem egy "mezei", egész pontosan bátaszéki állomásfőnökről lesz szó, aki olyannyira nem átallotta sutba dobni "a szocialista törvényességet", hogy visszaélései híre a minisztériumig, sőt a Népszava hasábjaiig is eljutottak. A napilap két hónapon át, összesen három cikkben foglalkozott Vajda Gyulával és tevékenységével; az utolsó írás elégedetten számol be a "vasutaskirály" menesztéséről.

A bátaszéki vasútállomás napjainkban

Papp László, háromszoros olimpiai bajnok és profi Európa-bajnok ökölvívó Puskás Ferenc mellett a legismertebb magyar sportolók egyike. Közel  fél évszázados karrierje alatt sportolóként és edzőként is sikerült maradandót alkotnia. Egymás után háromszor nyert olimpiát (1948, 1952, 1956), és 27 győzelem/2 döntetlen mérlegével profiként is veretlen maradt. Pályafutása lényegében politikai okok miatt szakadt félbe, a kommunista vezetés nem engedte tovább versenyezni, így a világbajnoki címért nem szállhatott ringbe. 

A háromszoros olimpiai bajnok (a szerző birtokában)

Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan 1941. december 7-én, a Pearl Harbor-i támadás után lépett be a második világháborúba. Kevéssé ismert, hogy amerikai tengerészeti és légi egységek gyakorlatilag a háború kitörése utáni hetekben már bekapcsolódtak a hadműveletekbe: a Nagy-Britanniába tartó, és német tengeralattjárók által fenyegetett konvojokat Izlandig amerikai hajók (is) kísérték, amelyek több esetben kerültek harcérintkezésbe német tengeralattjárókkal. Az Egyesült Államok őrjárataival hivatalosan az Atlanti-óceán semlegességét biztosította (Neutrality Patrol), ugyanakkor hajóik jelenléte egyértelműen a briteknek kedvezett.

A Reuben James Casey Holtzinger 1995-ben készült festményén