Bár hatvan év telt el forradalmi szereplése és mintegy 58 év kivégzése után, Maléter Pál megítélése még ma sem egységes. a Nagy Imrével kapcsolatos kérdést rá is alkalmazhatjuk; ő volt a forradalom honvédelmi minisztere? Vagy honvédelmi miniszter a forradalom (egy része) alatt? Tényleg meggyőződésből döntött úgy, hogy csatlakozik a felkelőkhöz? Vagy (szó szerint) szorult helyzete - harckocsija beragadt a Kilián laktanya kapujába - miatt döntött úgy, "átáll"? Ezek, és ehhez hasonló kérdések napjainkban is viták részét képezik, és messze nem csak a történészkonferenciákon. De ki is volt Maléter Pál? Honnan származott? Miként lett katona, majd partizán, hogy maradhatott katonatiszt az 1950-es években? A posztból kiderül.
Otthon, szabadságon, 1942. (Horváth 22. o.)
Maléter Pál 1917. szeptember 4-én született Eperjesen, francia-hugenotta eredetű, jómódú családban. Bár nagy korkülönbség - majdnem 46 év - volt közöttük, jól kijött apjával (István), aki jogász és az epperjesi kollégium igazgatója volt. Tőle a természet szeretete mellett szociális érzékenységet is örökölt/tanult, kirándulásaik révén pedig a falusi kisemberek életét is megismerte: később emiatt jött ki az átlag tiszteknél jobban katonáival. Trianon persze jól felforgatta a család életét: István először Miskolcra települt, de mivel elégedetlen volt az itteni viszonyokkal, visszatért Eperjesre, és haláláig a magyar kisebbség érdekeit igyekezett védeni. Érdekesség, hogy jó barátságba került a szintén erősen vitatott megítélésű Jászi Oszkárral, akinek 1930-ban így írt fiáról:
"Palika fiamban sok örömöm van. Szorgalmas, ambiciózus, egészséges lelkű és testű gyerek...Végeredményben az életnek annyi csalódása után van azért öröme is, ha derék, okos, egészséges gyereket hagy az ember maga után. De persze nem azért, hogy [mint] holmi patkányokat gázzal megfojtsák őket, vagy egyéb hősi halállal pusztítsák el. Pedig ahogy látom a helyzetet, erősen közeledik a világháború második felvonása...Szegény gyerekek."[1]