Nyári Gábor – Rapali Vivien

Antall politikájának meghatározó eleme volt, hogy Magyarországot – és a szovjet iga alól szabaduló közép-európai régiót – mind politikai, mind gazdasági értelemben felzárkóztassa a „Nyugathoz”. 1991 végére a világ úgy tekintett Magyarországra, mint egy stabil, nyugati típusú demokráciára. Ebben nagy szerepe volt a miniszterelnöknek, aki felszólalásai és intézkedései mellett hivatalos látogatásokat tett Németországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, a Vatikánban, az Európa Parlamentben, az Európa Tanácsban és a brüsszeli NATO-központban.

Idősebb George Bush és Antall József a Fehér Ház kertjében, 1990 áprilisában. (Forrás: Bush Archives/Wikipedia)

 Eredetileg természeti katasztrófák elhárítására, veszélyes bűnözők elfogására és tömeg rendezvények biztosítására hozták létre 1956 decemberében, hivatalos nevén, a lengyel Népi Milícia Motorizált Utóvédjét (ZOMO - Zmotoryzowane Odwody Milicji Obywatelskiej). Hamarosan azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a ZOMO tényleges feladata az államhatalom bármilyen áron való védelme volt, amely cél érdekében minden eszköz megengedett.

Az 1956-os lengyelországi és magyarországi események ráébresztették a keleti tömb országainak vezetőit, hogy szükségük van egy olyan, megbízható káderekből álló, különleges rendőrségi szervezet létrehozására, amely az első pillanattól kezdve hatékonyan veheti fel a küzdelmet a rendszer számára veszélyt jelentő belső megmozdulással szemben. Bár a szovjet segítséggel lezajló kommunista hatalomátvételt követően a legtöbb kelet-európai kommunista állam rendelkezett saját fél-katonai erőszakszervezettel, milíciával, 1956 hatására közülük sokan a meglévő struktúrák átalakítása, kibővítése mellett döntött.

ZOMO csatárlánc az 1980-as évek első felében
Forrás: www.forum.milicja.waw.pl

1943. január 12-én Urivnál, két nappal később pedig Scsucsjénál is áttörte a Vörös Hadsereg a Don partján berendezkedett magyar 2. hadsereg "gatyamadzag-vonalát". A frontvonal november közepén Sztálingrád környékén ingott meg először, egy hónappal később pedig már a magyar csapatoktól délre álló olasz hadsereg szakaszán is áttörtek a szovjetek, a magyarok elleni támadás ezen műveletsorozat újabb állomását képezte. A magyar hadseregnek esélye sem volt felfognia a támadást, a visszaözönlés szinte azonnal megindult; a honvédek kis számban rendelkeztek a T-34-esek ellen is hatásos lövegekkel, a -40 C környéki hőmérséklet pedig nagyon hamar nullázta a fizikai és morális harcértéket is.

"És a hó csak hull, az győz le, nem az ellenség"

Ennek ellenére több csapat- és seregtest kitartott - a már említett 35. gyalogezred például közel két napig - és számos kisebb-nagyobb alakulat őrizte meg szervezettségét; ők általában a többiek visszavonulását fedezték. Az egyik ilyen volt a VII. hadtesthez tartozó 107. utászszázad, amelyet ekkor a tapasztalatszerzése kivezényelt Bártfai Szabó László főhadnagy vezetett. Bár az utászoknak nem volt feladata a gyalogsági harc, a szükséghelyzetben nem hogy sima gyalogosként kerültek bevetésre. de minden előképzés nélkül páncélosokkal is együtt kellett működniük. Ezt ekkor nem igazán tanították a honvédségben - a gépkocsizó csatapatok persze kivételt képeztek - ugyanakkor az "összfegyvernemi" együttműködés ez esetben sikeresen zárult.

A Hellcat a második világháború talán egyik legkülönlegesebb páncélvadásza volt. A megtervezésénél legfontosabb szempontnak a mobilitást tartották, ezért az M18-as a háború leggyorsabb páncélvadásza lett. Mindez persze nem járt hátrányok nélkül. Tűzereje csak kielégítő, páncélvédettsége ugyanakkor egyenesen szörnyű volt.

A Hellcat tervezését a következő elgondolás vezérelte: üss és fuss!

Teleki Géza mellett más is megemlékezett arról, hogy miként zajlottak 1944 őszén a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások: Szent-Iványi Domokos, a magyar delegáció vezetője nemcsak a tárgyalásokról, hanem a Moszkváig vezető veszélyekkel teli útról is részletesen jegyzetelt. Szent-Iványi részvétele a küldöttségben egyfajta elégtételnek is vehető személye felé, mivel Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Miniszterelnökség egyfajta "árnyék külügyminisztériumában," a Tájékoztatási Osztályon dolgozott, azonban a kormányfő halála után az osztály megszűnt, amelynek egyik oka volt az is, hogy a "hivatalos" külügy nem igazán szimpatizált Szent-Iványi osztályával, így a Kállay Miklós idején a kiugrási tárgyalások előkészítésében kulcsszerepet játszó Ullein-Reviczky Antallal kifejezetten rossz volt a viszonya.

A delegáció "öregjei," Faragho Gábor és Szent-Iványi Domokos már Moszkvában 1944 októberében - Forrás: Magyar Szemle

                Lavrentyij Berija 1899. március 29-én született az abháziai Merheuliban. Noha szegény családból származott, vallásos édesanyja elhatározta, hogy taníttatni fogja a fogékony gyermeket. Lavrentyij Szuhumiban végzett mint vízügyi mérnök 1917-ben.

Lavrentyij Berija 1920-ban. Forrás: Wikimedia Commons.